Frissítve: 2020.01.30

A gyakorlati képzést szervező szervezet pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló részére:

• tanulószerződés alapján, továbbá
• együttműködési megállapodás alapján a nappali rendszerű oktatásban és
• nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére.

A szakgimnáziumi ágazati képzésben együttműködési megállapodással részt vevő tanulók részére is kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra a nem szakképzési (kilencedik–tizenkettedik) évfolyamokon is.

A tanulószerződés alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás mértéke, melyet havonta kell fizetni, a mindenkori minimálbér 15%-ának és egy meghatározott szorzószámnak a szorzata. A szorzó a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül megállapításra.

Ez alapján összesen hét kategóriába sorolhatók a szakképesítések a 20‒80%-os aránytól a 80‒20%-os gyakorlat‒elmélet arányáig terjedően.

A tanulói juttatás járulékai a következőképpen alakulnak:

A pénzbeli juttatást félévente kell emelni az előző félévi juttatáshoz képest a tanulószerződésben meghatározott szempontok alapján, amely során a tanuló tanulmányi előmenetelét, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményét és szorgalmát is figyelembe kell venni.

Évismétlés esetén

A törvényi szabályozás szerint, ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele.

A megismételt évfolyam második félévében a kötelezettségeinek eredményesen eleget tett tanuló részére fizetendő juttatást a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítani. A további félévekben – az újabb tanévismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mértékének megállapításakor a viszonyítási alap az Szt.-ben minimálisan előírt összeg, amelyet a tanulószerződésben meghatározott szempontok alapján kell emelni, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

A rendelkezések arra az esetre is megoldást kínálnak, ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon megbukik. Ez esetben a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanuló juttatásra már nem jogosult. Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, a következő tanév első tanítási napjától a pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A tanulói juttatással kapcsolatban a jogszabályban kötelező tartalmi elemként felsoroltak mellett a tanulószerződésben a pénzbeli juttatás kifizetésével, a pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatást és a juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt is rögzíteni kell.

A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Ez az eljárás a felnőttoktatásban részt vevő tanulókra is vonatkozik. (Az együttműködési megállapodás esetén ez nem kötelező, de ebben az esetben is történhet a kifizetés banki átutalással vagy számlára történő befizetéssel.) Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.

A Szakképzési törvény 64. paragrafusának 1. bekezdése alapján: " A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan - a tanulókat megillető juttatások részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint - csökkenteni kell." 

Ennek megfelelően az esetek többségében a tanulószerződés hatályba lépésének napjától számoljuk arányosítva a tanulói juttatást!

A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti.

A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

A tanuló részére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának 70%-a illeti meg.

A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a tanuló részére.

Tanuló pénzbeli juttatása a felnőttoktatásban

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben valamennyi munkarendben köthető tanulószerződés, ennek értelmében tanulói pénzbeli juttatást is kell fizetni. A tanulók számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás az oktatás munkarendje szerint differenciált. Havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszervezésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének meghatározott százaléka.

Az egységes szempontrendszer alkalmazása

A tanuló további eredményes és szorgalmas tanulmányi előmenetelének ösztönzése kiemelt fontosságú, amelyeket minden esetben szem előtt kell tartani. A tanulói pénzbeli juttatás emelésének egységes feltétel- és szempontrendszere azt jelenti, hogy a tanulószerződésben egységes módon jelenjenek meg azok a szempontok, amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása – a tanulmányi előmenetele, a gyakorlaton nyújtott teljesítménye és szorgalma alapján – a későbbiekben megemelésre kerül, és amelyek minden tanulóra egyformán érvényesek. Egységes szempontrendszer alapján az emelés mértéke például a tanulmányi átlageredménytől függhet (ennek meghatározása a gyakorlati képző feladata). A gyakorlati képző akkor jár el jogszerűen, ha a pénzbeli juttatás emelésének és csökkentésének a szempontrendszerét előre állapítja meg, amely alapján később a tényleges előmenetel, teljesítmény és szorgalom alapján emeli meg tanuló juttatását.

A tanulókat megillető egyéb juttatások

A tanulókat megillető egyéb juttatások körében meghatározásra kerültek azok a természetbeni előnyök, amelyek a tanuló gyakorlati foglalkoztatását eleve lehetővé teszik, vagy azt megkönnyítik. Ezek a juttatások munkarendtől, képzési típustól és szerződésfajtától függetlenül minden iskolarendszerű képzésben részt vevő tanulónak járnak.

A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben a kötelező pénzbeli juttatáson felül:

• kedvezményes étkeztetés
• útiköltség-térítés
• munkaruha
• egyéni védőfelszerelés (védőruha)
• tisztálkodási eszköz

illeti meg.

Kedvezményes étkezés

A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani. Mértéke jogszabályban nem rendezett. Ajánlott a minimum 500 Ft/nap összegű juttatás adása.

Az étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni. Amennyiben a kedvezményes étkeztetés megszervezésére – melegkonyhás étkeztetés hiányában – nincs lehetőség, az étkezéshez való hozzájárulás biztosítására eltérő megállapodás is köthető. Ez a megállapodás megköthető a tanulószerződésben vagy akár munkáltatói kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, feltéve, ha ez utóbbiak hatályát a tanulókra is kiterjesztik. Ilyen esetben a tanuló részére olyan pénzbeli hozzájárulást lehet biztosítani készpénzben is, amely alkalmas arra, hogy saját maga számára gondoskodjon a munkaközi szünet céljának megfelelő napközbeni étkezésről. Természetesen a tanulók étkezési költségeihez való pénzbeli hozzájárulás nem tekinthető a tanuló adómentes díjazásának, emiatt egyéb nem önálló tevékenységből származó adó- és járulék köteles jövedelemként fizethető csak, amelyről az adóévet követően a tanulónak – nem szerencsés többletkötelezettségként – személyi jövedelemadó bevallás keretében számot kell adnia.

A szakképző iskolai tanulónak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások viszont visszamenőleg 2017. január 1-jétől adómentes juttatásnak minősülnek. A jogszabályváltozás következtében a 2017. január 1-től megfizetett, étkezést terhelő adókötelezettséget a gyakorlati képzők önellenőrzéssel visszaigényelhetik.

Tisztálkodási eszköz, munkaruha, védőeszköz

A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót. A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta.

Azon tanulók esetében, akiknek a gyakorlati képzése kórházban, egészségügyi intézmény keretében zajlik, és a tanulók biológiai veszélynek vannak kitéve, a gyakorlati oktatást szervező intézménynek egyéni védőfelszerelést (védőruhát) kell biztosítania a tanulók számára. Az egyéni védőfelszerelésre nem vonatkoznak a munkaruhára meghatározott szabályok. Az egészségügyi, munkavédelemi rendelkezések alapján az egyéni védőfelszerelést a tanuló még tisztítás céljából sem viheti haza és a kihordási idő leteltével sem kerülhet a tulajdonába.

Útiköltség-térítés

Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazásához, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Az útiköltség-térítést ‒ eltérő megállapodás hiányában ‒ a gyakorlati képzést szervező fizeti. A gazdálkodó szervezet megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és onnan vissza történő utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhető el. Amennyiben a gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervező által használatos eszközökön történő térítésmentes utaztatás illeti meg.

Kapcsolódó dokumentumok:

A tanulófoglalkoztatás során használt formanyomtatványok