Frissítve: 2020.01.20.

A szakképzési hozzájárulás célja az iskolai rendszerű szakképzés, továbbá az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása, amelynek költségeihez a szakképzett munkavállalót foglalkoztató munkáltatók többsége köteles az arányos teherviselés elvének figyelembevételével rendszeresen hozzájárulni.

 A szakképzési hozzájárulás kötelezettség teljesítését a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) szabályozza. Az Szht. határozza meg a kötelezettség teljesítésének lehetséges módjait és annak feltételeit.

A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnek a kötelezettsége megállapítása során a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályaira is figyelemmel kell lennie.

A szakképzési hozzájárulás havi előleg bevallása és befizetése mellett éves elszámolású kötelezettség.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett:

- a belföldi székhelyű

• gazdasági társaság,
• szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
• ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
• közjegyzői iroda,
• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
• egyéni cég,
• egyéb szerv, szervezet
• a szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban, vagy
• a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától.

A kötelezettség mértéke

A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka, a szakképzési hozzájárulás alapja pedig a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, amelyet csökkenteni kell a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett kedvezmények közül kizárólag azokkal, amelyek levonását a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény külön előírja.

A szakképzési hozzájárulás alapja

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A tanulószerződéses tanulókkal összefüggésben megállapított szociális hozzájárulási adó alapja a szakképzési hozzájárulás kötelezettség alapjába nem tartozik bele.

A szakképzési hozzájárulás kötelezettség teljesítésének módjai:

1. kizárólag iskola rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével ( tanulók és hallgatók),
2. saját munkavállalók képzésének költségének elszámolásával
3. a NAV által vezetett számlára történő befizetéssel

Gyakorlati képzéssel történő teljesítés lehetőségei

• a szakképzésről szóló törvényben meghatározott gyakorlati oktatási tevékenység, ( tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással)
• a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés részeként szervezett képzés
• Nemzeti felsőoktatásról szóló  törvény duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés. ( hallgatói munkaszerződéssel)

Az alapnormatíva összege

Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 65. § (4) bekezdése szerint a gyakorlati képzéssel összefüggésben figyelembe veendő alapnormatíva összege 2018. évben 480 000 forint/fő/év.

A tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés esetén az alapcsökkentő tétel megállapítása:

A gyakorlati képzés szervezésével kötelezettséget teljesítők csökkentő tételei

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét a 480 000 forint/fő/év alapnormatíva alapján a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: alapcsökkentő tétel) csökkentheti.

Az alapcsökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó,

 A Szakképzési törvény alapján indított

- nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendelet 2. vagy 3. számú mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata,

- esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendelet 2. vagy 3. számú mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a,

- levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendelet 2. vagy 3. számú mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet szól.

Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként az alapcsökkentő tétel éves összege az alábbiak szerint számított havi alapcsökkentő tételek összege:

A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként az éves alapcsökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi.

Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, az alapcsökkentő tétel havi összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.

Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi alapcsökkentő tétel összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.

A tanulószerződés alapján gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett további három jogcímen számolhat el kötelezettség csökkentő tételt

Beruházási kiegészítő csökkentő tétel :

Ezzel a tétellel az a hozzájárulásra kötelezett számolhat, amely kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre. A kiegészítő kötelezettség csökkentő tétel a beruházás aktiválásának évében számolható el.

A beruházási kiegészítő tétel mértéke: évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege

- 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának,

- 11-50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának,

- 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának a szorzata.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni.

Az ezen a címen elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás - a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett - összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe.

Ez azt jelenti, hogy ha a gazdálkodó által aktivált beruházás összköltsége meghaladja a foglalkoztatotti létszám, a tanulói átlaglétszám és az alapnormatíva százalékos mértékében megállapított összeget, akkor csökkentő tételként a rendelet szerint megállapított összeg számolható el.

Amennyiben a beruházás összköltsége nem éri el a beruházási kiegészítő tétel megállapított összegét, akkor a beruházás összköltsége számolható el az aktiválás évében. Abban az esetben, ha a beruházási kiegészítő tétel megállapított összege meghaladja a 15 millió forintot és a beruházás összköltsége is magasabb ennél az összegnél, akkor 15 millió forint számolható el kiegészítő csökkentő tételként a beruházás aktiválásának évében. Az a gazdálkodó, amely beruházást nem hajtott végre, vagy végrehajtott, de nem aktiválta azt, beruházási kiegészítő csökkentő tételt nem érvényesíthet. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel a havi előleg bevallása során nem érvényesíthető. A csökkentő tétel érvényesítésére kizárólag az éves elszámoló bevallás keretében van mód.

Oktatói kiegészítő csökkentő tétel

Ezen a jogcímen a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató kis és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett csökkentheti bruttó kötelezettségét. Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a.

Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel

A kötelezettség csökkentő tételt a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, ha a gyakorlati képzést a 9. évfolyamon tanulószerződéses tanulók tekintetében kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi. A tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a.

Az egyéb szervekre vonatkozó csökkentő tételek

Az egyéb szervezetek tekintetében a Szakképzési hozzájárulásról szóló törvény folyamatosan lehetőséget biztosít a bejelentés megtételéhez azzal, hogy csak a bejelentését követő hónap első napjától van módja az egyéb szervezetnek az általa tanulószerződés keretében folytatott gyakorlati képzés finanszírozásához a normatíva visszaigénylésére. Főszabály szerint az egyéb szervezetek a tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével összefüggésben az alapcsökkentő és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt érvényesíthetik. Az egyéb szervek esetében az előzőek szerint megállapított csökkentő tételek egyben a visszaigényelhető összeget is jelentik.

Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés csökkentő tétele:

Az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-al történő elosztásával kell kiszámítani. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata alapján kell megállapítani. A kötelezettség csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi.

Elszámolás, visszaigénylés:

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben a tanulószerződéses tanulók vagy duális képzés keretében megszervezett gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és az alapcsökkentő valamint kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

Nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeg, de legfeljebb a tanulószerződés, duális képzés alapján számított alapcsökkentő tétel igényelhető vissza. 

A visszaigénylési jogosultságot korlátozó szabályok:

Az átalányadózó hozzájárulásra kötelezettnek nincs az Szht. szerinti elszámolási és bevallási kötelezettsége, és nem illeti meg a visszatérítés az általa szervezett gyakorlati képzéssel összefüggésben.

Bevallási és fizetési kötelezettség

Előleg: A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.

Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal, hogy az alapcsökkentő valamint az oktatói és a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel, illetve saját munkavállaló képzése esetén a pénzügyileg teljesített időarányos költség az előleg befizetésénél figyelembe vehető, és a törvényi feltételek szerint visszaigényelhető.

Elszámolás:A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, a csökkentő tételek és a levonás éves összegét, valamint a különbözetként mutatkozó éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak, illetve ekkor nyílik meg a visszaigénylés lehetősége is.

A havi előleg és az éves elszámolás bevallása a ’08-as bevallás keretében elektronikus úton történik. Az 1-11. havi előleg bevallás benyújtásának határnapja a tárgyhót követő hónap 12. napja, amely egyben a fizetési kötelezettség teljesítésének határnapja is.

Fontos szabály, hogy az előleg bevallás keretében beruházási kiegészítő csökkentő tétel nem érvényesíthető, az csak az elszámoló bevallásban számolható el.  A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell bevallani és befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

A befizetést a NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési – 10032000-06056061 számú – számlára kell teljesíteni.

A témához kapcsolódó jogszabályokat IDE kattintva tekintheti meg.