A tanulószerződés megkötése és megszüntetése

Frissítve: 2019.05.20

Általános tudnivalók a tanulószerződés megkötéséről

Több tényállást is meg kell fontolni akkor, amikor valaki eldönti, hogy tanulót szeretne foglalkoztatni.

Ezek az esetek három fő csoportba rendezhetők:

1. A vállalkozás már foglalkoztatott tanulót az adott szakmában.

Amennyiben a vállalkozás már korábban is foglalkoztatott tanulókat kamarai képzési határozat birtokában az adott szakmában tanulószerződéssel akkor a kamara honlapján megtalálható  tanulószerződés nyomtatványt kell hiánytalanul kitöltve 4 példányban kamaránkhoz ellenjegyzésre beküldeni.

Együttműködési megállapodás esetén szintén az aktuális évnek megfelelő legfrissebb nyomtatványt kell használni, ebből 3 vagy 4 eredeti, hiánytalanul kitöltött példányt kell ellenjegyzésre részünkre megküldeni. Hiányosan kitöltött nyomtatványokat nem áll módunkban ellenjegyezni.

2. Újbóli nyilvántartásba vétel esetei:

1.Ha a vállalkozás egy új szakmát szeretne oktatni.

2.Ha a vállalkozás cégformája/adószáma megváltozik.

3.A képzőhely helyszíne megváltozik

4.A korábban engedélyezettnél több tanulót szeretne foglalkoztatni

Ezen 4 esetben is újra kezdeményezni kell a kamarai kapcsolattartó segítségével a bevezető ellenőrzés folyamatát.

3. Olyan vállalkozás, aki korábban nem foglalkozott tanulóképzéssel.

Ebben az esetben első lépésként a vállalkozásnak jeleznie kell felénk tanulófoglalkoztatási szándékát, ezt a nyomtatványaink között szereplő Nyilvántartásba vételi kérelem elnevezésű dokumentum kitöltésével teheti meg.

Második lépésként a kamara kiküld egy értesítést, melyben látni fogja az ellenőrzés időpontját. Az eljárás lefolytatásához a kérelmező képviselőjének rendelkezésre kell állni.

Harmadik lépés: a kamara meglátogatja a képzőhelyet és határozatot állít ki arról, hogy a képzőhely a tanulófoglalkoztatás feltételeinek megfelel-e. A képzőhely ellenőrzés során egy jegyzőkönyv, más néven Bevezető ellenőrzés adatlap kerül kitöltésre.

Az ellenőrzés folyamatáról tovább tájékozódhat IDE kattintva.

Kamarai határozat hiányában a képzés nem kezdődhet meg!

Amennyiben a vállalkozás megfelel a képzés feltételeinek, kamarai Határozatot kap, amely feljogosítja arra, hogy az oktatni kívánt szakmában/szakmákban tanulót/tanulókat fogadjon.

Negyedik lépésként kerül sor a Tanulószerződések/ Együttműködési megállapodások megkötésére.

A lépéseket nem szerencsés felcserélni. Például: a hiánytalanul kitöltött TSZ-t/EM-t nem áll módunkban ellenjegyezni, ha a vállalkozás nem rendelkezik még kamarai Határozattal. Továbbá a szerződések nem léphetnek hatályba addig, amíg a képzőhely nem lett alkalmassá nyilvánítva.

 

A tanulószerződés megkötésének folyamata

Tanulószerződés a tanulóval – az Szt.-ben foglalt kivétellel – az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első és a második, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A tanulószerződést, módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A megkötött szerződés csak a kamarai ellenjegyzéssel válik érvényessé és a tanulószerződésben megjelölt naptól hatályos.

Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulóval köthető, aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek székhelye Magyarországon található. Csak tanulói jogviszonyban álló tanuló köthet tanulószerződést. További feltétel a szakiskolai tanulók esetében, hogy a tanuló szintvizsgát tegyen, e nélkül csak KTM-ben köthető tanulószerződés. Elsődleges feltétele a tanulószerződés megkötésének a szakképesítésre előírt egészségügyi feltételek, pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés, amelyet a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény ír (hat) elő.

A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján. A gyakorlati képzést szervező köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani.

A gazdálkodó szervezetnek (vállalkozásnak) biztosítania kell a tanuló számára:

  • Az egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyet – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.
  • A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.
  • A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti
  • A képzési idő alatt a gazdálkodó szervezet gondoskodik a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.
  • Fiatalkorú tanuló esetén a napi képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetén pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.
  • Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között folyamatosan kell megszervezni.
  • A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább 16 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.
  • A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.
  • Gyakorlati oktatáson való részvételre szorgalmi időszakon kívül (kivéve az összefüggő nyári gyakorlatot, igazolatlan hiányzások pótlása) a tanuló nem kötelezhető.
  • Nem kerülhet sor gyakorlati képzésre:
      • elméleti képzési napokon, ha az elméleti órák száma az adott napon a négy tanórát meghaladja

      • a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,

      • a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain,

      • minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

  • Heti pihenőnapokon, munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybevett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.
  • A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre (túlmunka), valamint készenlét ellátásra nem vehető igénybe.
  • A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet, melybe a tanuló részvételét és mulasztását bejegyzi, vezeti a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt, valamint értékeli a tanuló tevékenységét.
  • A tanulót pihenőidő, felkészülési idő illeti meg:

Alapesetben az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. A gyakorlati képzésen résztvevő tanulót tanévenként (szept. 1-től aug. 31-ig) azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem töltötte be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.

A gyakorlati képzésben részt vevő tanuló a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából gyakorlati képzésen vehet részt. Egy alkalommal legalább 10 nap egyéni felkészülési idő illeti meg. Az egyéni felkészülési időt közvetlenül a komplex szakmai vizsga előtt, a képzés idejének terhére, összefüggően kell kiadni.

A pihenőnap és az egyéni felkészülési idő munkanapokban számítandó, kiadásnál a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Tanulószerződés megkötése előtt:

A gyakorlati képzőhelynek (cégnek) meg kell győződnie arról, hogy a tanuló az előző tanulószerződését megszüntette, és a korábbi gyakorlati képzőhelye kijelentette őt a NAV-tól. A tanulónak be kell mutatnia a kitöltött tanulószerződés megszüntető nyomtatványt, amit az előző képzőhely aláírt, lepecsételt, valamint kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásának is szerepelnie kell a megszüntető nyomtatványon.

Foglalkozási napló vezetése:

A szakképzési törvény szabályozásai alapján a gyakorlati képzést folytató szervezetek kötelesek a tanuló/k gyakorlati képzéséről foglalkozási naplót vezetni és kérésre az iskola, a kamara, illetve a NAV munkatársai számára a folyamatosan vezetett dokumentumba bepillantást engedni.

A foglalkozási napló vezetésének kötelező tartalmi elemei:

  • A tanuló személyes adatai
  • A tanuló gyakorlati oktatáson nyújtott teljesítményének értékelése
  • A tanuló részvétele és mulasztásának dokumentálása
  • az elvégzett szakmai tevékenységek leírása tantárgyanként, valamint az ezekre fordított idő.

Minden gyakorlati képzésre jogosult, kamarai határozattal rendelkező gazdálkodó szervezetnél, intézménynél van kijelölt személy, aki felelős a gyakorlati képzésért, a foglalkozási napló/k oktatók által történő naprakész vezetéséért, valamint annak 5 évig történő megőrzéséért.

A kamarai nyilvántartásba vett oktatók végzik:

  • a foglalkozási napló haladási részének vezetését, aláírását,
  • az elvégzett témakörök bejegyzését,
  • a havi tanulói gyakorlati munka értékelését,
  • a mulasztások bejegyzését.

A tanulók gyakorlati képzése a duális szakképzési rendszerben a Szakképzési Kerettantervek alapján iskolánként meghatározott helyi pedagógiai program szerint kell, hogy történjen. A tanulókkal foglalkozó gyakorlati oktató a meghatározott modulok alá bontott tantárgyak szerint az iskola elméleti és gyakorlati tananyagával párhuzamosan, az iskolától kapott útmutatások és előírások alapján kell, hogy segítse a tanulók előrehaladását az anyagban.

Amennyiben a képzőhelyen az aktuális gyakorlati héten a munkafolyamatok miatt nem lehetséges az előírt tantárgy, vagy témakör szerinti gyakorlati munkavégzés, úgy a foglalkozási naplóba a ténylegesen elvégzett gyakorlatok kell, hogy bejegyzésre kerüljenek. A gyakorlati képzőktől azonban elvárt a szakmai és vizsgakövetelményekben és a szakképzési kerettantervekben meghatározott gyakorlati vizsgarészre történő célirányos felkészítés, emiatt minden, a szakképző iskolában, elméletben tanult tantárgy gyakorlati tananyagrészét a gyakorlati képzőhelyen akár más alkalommal, de el kell végezni és a foglalkozási naplóban le kell dokumentálni.

Érdemjegyek, hiányzások dokumentálása

A tantárgyak és a hozzájuk rendelt óraszámok leoktatásának követése a pedagógiai programon túl a tanulók gyakorlati munkájának értékelése miatt is szükséges, hiszen a kötelező havi értékelések is személyenként és tantárgyanként kell, hogy dokumentálva megtörténjenek a foglalkozási naplóba, valamint a tanulók munkanaplójába, továbbá a következő hónap első munkahetében a hiányzásokkal együtt beküldésre kell, hogy kerüljenek az iskolai kapcsolattartóhoz/gyakorlati oktatásvezetőhöz, a gyakorlati képzésért felelős személy által.

Szabadság, betegszabadság:

  • betegség esetén naptári évente 10 nap betegszabadság jár, amely esetben a tanulót a pénzbeli juttatás adott hányada (70 % táppénz) illeti meg, mely eredeti, a tanuló részére kiállított táppénzes igazolás alapján fizethető ki.
  • A gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg.
  • Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. Kivéve a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával, ez esetben a tanulónak járó szabadnapot egyéb gyakorlati képzési napon kell biztosítani.
  • A szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül – a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető.
  • a záró szakmai vizsgát megelőzően minimum 10 nap felkészülési idő illeti meg a tanulót.

Tanuló bejelentése a NAV-hoz

Tanulószerződés esetén a tanulót az első gyakorlati napot megelőző munkanapon, vagy aznap be kell jelenteni a NAV-hoz (a tanulószerződés 5.2. pontja), ezt pedig a 1041 jelű bejelentő adatlapon kell megtenni. Nagyon fontos, hogy a gazdálkodó szervezet nem munkaviszonyt jelent be (nem megfelelő a 1101), hanem a 1130-as kód használandó, ami kimondottan a tanulószerződéses jogviszony megjelölése. Ezen jogviszony jelölése esetén a heti munkaórák számát nem kell megadni. A bejelentési kötelezettség mellé kijelentési kötelezettség is társul majd a tanulószerződés megszűnésekor azzal a nappal, amelyik napon a tanulószerződés megszűnik.

Kötelező juttatások

A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. További részletes információkért kattintson IDE.

A tanuló elszámolásának lehetősége

A tanulófoglalkoztatáshoz kapcsolódóan a vállalkozások bizonyos feltételek teljesülése esetén élhetnek az elszámolás, visszaigénylés lehetőségével a szakképzési hozzájárulás terhére.

További információt találhat az elszámolásról IDE kattintva.

 

A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy

  • a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,

  • a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

  • a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,

  • nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

  • a tanuló részvétele a gyakorlati foglalkozásokon kötelező. Mulasztását köteles igazolni.

 

Kártérítési felelősség:

A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes (szándékos) megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles teljes mértékben megtéríteni. A tanuló a gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A kártérítési igényt minden esetben bíróság előtt kell érvényesíteni.

 

A tanulószerződés megszűnésének esetei

 

• ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján,

• a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,

• a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,

• a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,

• a tanuló halála napján.

 

A tanulószerződés megszűnésének a szerződő felek akaratától függő esetei

• közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon,

• felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,

• azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján.

Ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik vagy a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltották, a nyilvántartást vezető szerv a szakképző iskolával együttműködve köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését.

Ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett vagy a tanulói jogviszony az Szt.-ben, illetve a köznevelési törvényben szabályozott eseteiben szűnik meg, a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet.

 

A tanulószerződés felmondással való megszüntetése

Felmondással

- Bármelyik fél felmondással akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított.

Azonnali hatályú felmondással

- A tanuló a tanulószerződést a nyilvántartást vezető szervvel történt egyeztetést követően, jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja. Az egyeztetésnek ki kell terjednie a gyakorlati képzést szervező szervezettel kapcsolatban a tanuló által megjelölt jogszabálysértés körülményeinek tisztázására. A felmondást írásban kell közölni. A tanulószerződés felmondását közölni kell a szakképző iskolával és a nyilvántartást vezető szervvel.

A tanulószerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél

• a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

• egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi, és emiatt lehetetlenné válik, vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló komplex szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása a tanuló részére.

• A gyakorlati képzést szervező szervezet azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntetheti a tanulószerződést, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.

 

A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel

• a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig,

• üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,

• a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

A gyakorlati képzést szervező szervezet az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén az azonnali hatályú felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gyakorlati képzést szervező szervezetnek kell bizonyítania.

A felek az azonnali hatályú felmondással szemben a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhatnak.

A gyakorlati képzést szervező szervezetnek a tanulószerződés megszűnéséről értesíteni kell a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát a tanulószerződés megszűnéséről.

A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló részére igazolást köteles kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításához a szülő (gyám) írásbeli hozzájárulását is szükséges.

Amennyiben a tanulószerződés a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése vagy a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzéstől való eltiltása miatt szűnik meg, a tanuló további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését a gazdasági kamara a szakképző iskolával együttesen köteles elősegíteni.

Kapcsolódó dokumentumok:

A tanulófoglalkoztatás során használt formanyomtatványok

Foglalkozási naplók

Szakmai és vizsgakövetelmények (A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott OKJ-ban szereplő szakképesítések)

Szakképzési kerettantervek (2016. szept. 1-től)

Jogszabályok gyűjteménye