1700 kamara az Európai Unió 20 millió vállalkozásáért

2019.05.20.

Összefoglalónkban szeretnénk rövid áttekintést adni az unió céljairól, prioritásairól, működéséről, továbbá az EU kiadványairól, a Vállalkozók Európai Parlamentjéről, s az MKIK brüsszeli kirendeltségéről érkező hírlevélről, pályázati lehetőségekről, mely információk segítik a vállalkozásokat a közös piacon.

 

Az Európai Uniónak az a célja, hogy:
•    fenntartsa és kiaknázza a tagállamai és az Unió szomszédjai között létrehozott békét;
•    gyakorlati együttműködéssel közelebb hozza Európa országait;
•    biztosítsa, hogy az európai polgárok biztonságban élhessenek;
•    előmozdítsa a gazdasági és társadalmi szolidaritást;
•    megőrizze az európai azonosságtudatot és sokféleséget egy globalizált világban;
•    közvetítse a közös európai értékeket.

 

Hogyan működik az EU?
•    Az uniós polgárokat képviselő Európai Parlament a jogalkotói és a költségvetési hatáskörökön osztozik a Tanáccsal.
•    Az EU állam- és/vagy kormányfői az Európai Tanácsban gyűlnek össze, hogy meghatározzák az EU átfogó politikai irányvonalát és meghozzák a főbb döntéseket a kulcsfontosságú ügyekben.
•    Az EU tagállamainak minisztereiből álló Tanács rendszeres ülésein szakpolitikai döntéseket és európai uniós jogszabályokat hoznak.
•    A fő végrehajtó szerv az Európai Bizottság, amely az EU közös érdekeit képviseli. Jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, és biztosítja az EU politikáinak megfelelő végrehajtását.

 

Mivel foglalkozik az EU?
Az Európai Unió számos olyan szakpolitikai területen fellép, amelyek esetében az európai vezetők úgy ítélték meg, hogy előnyös a közös fellépés. Ilyen területek többek között: az egységes piac, az euró, a gazdasági növekedés előmozdítása, a biztonság, az igazságügy és a külügy. Egyéb szakpolitikai területek: az innovációs politika, amely olyan területeken mozdít elő új megoldásokat, mint az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, a kutatás és az energiaügy; a szolidaritási politikák (más néven kohéziós politika) regionális, mezőgazdasági és szociális ügyekben. Az EU éves költségvetéséből fedezi ezeket a szakpolitikákat, ezáltal képes kiegészíteni és értékkel növelni a nemzeti kormányok által hozott intézkedéseket. Az uniós költségvetés a tagállamok összesített nemzeti jövedelméhez képest kicsi: nem több, mint annak 1,04%-a.

 

Az EU költségvetése

Az Európai Unió a szakpolitikáit az éves költségvetésből finanszírozza, amely 2017-ben több mint 157 milliárd eurót tett ki. Ez az összes tagállam egyesített bruttó nemzeti jövedelmének megközelí¬tőleg 1%-a.
A költségvetést az EU ún. „saját forrásaiból” finanszírozzák. E források főként a következők¬ből származnak:
•    az EU-ba importált termékekre kivetett vámok, köztük a mezőgazdasági lefölözések;
•    az árukra és szolgáltatásokra az EU-ban alkalmazott hozzáadottérték-adó bizonyos százaléka;
•    az egyes tagállamok hozzájárulásai, az adott országok gazdasági helyzetétől függően.

 

A kiadások bontása a 2017-es költségvetéssel illusztrálható:
•    intelligens és inkluzív növekedés: 75 milliárd euró; idetartoznak a regionális és befektetési támoga¬tások, a kutatási programok, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok;
•    természeti erőforrások: 58 milliárd euró, főként mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre és környezetvédelemre;
•    biztonság és uniós polgárság: 4 milliárd euró, például határvédelemre és az „Erasmus+” programra;
    „Európa a világban”: 10 milliárd euró külpolitikára és fejlesztési támogatásokra;
•    igazgatási költségek: 9 milliárd euró

 

Tíz prioritás Európa számára
2014 novemberében a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság a következő tíz fő priori¬tást határozta meg:
1.    Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak
2.    Az összekapcsolt digitális egységes piac
3.    Stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika
4.    Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac
5.    Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió
6.    Észszerű és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal
7.    A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége
8.    Elmozdulás egy új migrációs politika felé
9.    Erőteljesebb globális szerepvállalás
10.    A demokratikus változás Uniója

 

Az Európai Unió kiadóhivatala

A hivatal honlapján rengeteg uniós kiadvány elérhető, közülük legtöbb magyar nyelven is az alábbi témákban:
nemzetközi kapcsolatok; ipar; tudomány; energia; politika; termelés, technológia és kutatás; oktatás és kommunikáció; agrárélelmiszer-ipar; közlekedés; közgazdaságtan; nemzetközi szervezetek; foglalkoztatás és munkakörülmények; jog; európai unió; földrajz; vállalkozások és verseny; társadalmi kérdések; mezőgazdaság, erdészet és halászat; pénzügyek; környezet; kereskedelem
A kiadványok letölthetők, valamint 1-1 példány postázása díjmentesen kérhető.
Számos kiadvány a HKIK-nál is elérhető.
A kiadó honlapja az elérhető kiadványokkal: https://publications.europa.eu/hu/web/general-publications/publications

 

 

Vállalkozók Európai Parlamentje

 

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének (Eurochambres) 44 országból 1700 területi/helyi kamara a tagja, akik összesen mintegy 20 millió vállalkozás érdekeit képviselik. A szövetség a nemzeti kereskedelmi és iparkamarákkal együttműködésben 2018. október 10-én ötödik alkalommal rendezte meg a Vállalkozók Európai Parlamentje (European Parliament of Enterprises) elnevezésű rendezvényt Brüsszelben. A parlamenti képviselők helyén a vállalkozók szavazhattak az üzleti szférát érintő olyan aktuális európai uniós kérdésekről, mint a szakképzés, a nemzetközi kereskedelem és Európa jövője.

A nagyszabású rendezvényen 45 ország több mint 500 vállalkozója gyűlt össze Európa minden tájáról. Magyarországot egy 7 fős delegáció képviselte az Európai Parlament plenáris üléstermében, melynek tagja volt a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara delegáltjaként File Sándor gazdaságfejlesztési igazgató. Az európai uniós intézményekből olyan magas szintű uniós képviselők voltak jelen, mint az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani, a kereskedelemért felelős európai biztos, Cecilia Malmström, a Brexit tárgyalások levezényléséért felelős Michel Barnier, valamint az osztrák EU soros elnökség vezető tanácsadója, Andrä Rupprechter.

A vitabeszélgetések és szavazások során a legfőbb problémaként a szakképzett munkaerő hiánya, a belső piachoz való korlátozott hozzáférés és a globális szabadkereskedelmi megállapodások KKV fejezeteinek hiányosságai domborodtak ki.

Ami a szakképzett munkaerő hiányát illeti, az előadók egyetértettek abban, hogy több diplomás és igen tehetséges fiatal van ma a munkaerőpiacon, mint valaha, de mit érünk vele, ha azok nem találnak a képzettségüknek megfelelő állást, a munkaadók pedig nem tudnak a szükséges készségekkel felvértezett munkavállalókat alkalmazni? Az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésével kell biztosítanunk a fiatalok felkészítését a jövőbeli munkaerőpiaci igényekre.

A kereskedelmet érintő vitaszekcióban a felszólalók leszögezték, hogy a Brexit tárgyalások során mindkét tárgyalófélnek arra kell törekednie, hogy 2019 tavaszára megállapodás szülessen. Ez már nem a politikáról szól, hanem a gazdaságról, a cégekről és a foglalkoztatásról. Ketyeg az óra, ezért nagyon hatékonyan kell dolgoznunk azért, hogy egy szabályos és kereskedelem-orientált brit kilépés legyen a tárgyalások végeredménye.

FÓKUSZBAN AZ UNIÓ
Az Európa jövőjét tárgyaló vitaszekcióban az Eurochambres elnöke így fejezte ki magát: “A mai rendezvény egyértelműen mutatja, hogy a vállalkozók nyitottak Európára. De Európának is nyitottnak kell lennie a vállalkozókra! Vállalkozóként erős belső piacra, stabil gazdaságra és megfelelő készségekkel felvértezett munkaerőre van szükségünk. Az Európai Unió nem akadálya, hanem megoldása lehet a fenti kihívásoknak. De ez csak akkor sikerülhet, ha az uniós szakpolitikai kezdeményezések a vállalkozók valós igényeit tükrözik.” A 2019-es európai parlamenti választásokat illetően Tajani elnök kihangsúlyozta, hogy “bátorítani kell az európaiakat arra, hogy bízzanak a jövőben”.

A vállalkozók számos kérdésben egyértelműen, több mint 80 százalékos arányban gondolták úgy, hogy

  • a munkaerőhiány nagyobb problémát jelent ma, mint 5 évvel ezelőtt (84%),
  • a belső piac védelme és az EU egysége elsőbbséget élvez egy sikeres Brexit tárgyalással szemben (93%),
  • az EU-nak többet kellene tennie azért, hogy segítse a KKV-kat a szabadkereskedelmi egyezmények nyújtotta lehetőségek kihasználásában (99%).

Aggasztó eredmény, hogy a vállalkozók 69 százaléka szerint a belső piac nem veszi figyelembe a KKV-k valós igényeit.

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara brüsszeli képviseletén keresztül, első kézből értesülhetnek a kamarai tagvállalkozások a gazdasági ügyekről.

 

Friss hírek az MKIK brüsszeli hírleveléből:

 

Megfelel az EU kkv politikája az új kihívásoknak?
A fenti címmel rendezett konferenciát a Régiók Bizottsága és az OECD március 26-án. Az OECD, az Európai Bizottság és az európai régiók képviselői azt vitatták meg, hogyan lehetne a kkv-k gazdasági, foglalkoztatási súlyának megfelelő támogató üzleti környezetet teremteni. Arnaldo Abruzzini, az Eurochambres főtitkára beszédében rámutatott, hogy az általuk végzett éves felmérések eredményei alapján a kkv-k nehézségekkel küzdenek a megfelelő képzettségű munkaerő rendelkezésre állása, a külföldi piacokhoz való hozzáférés, a finanszírozáshoz való hozzáférés, a foglalkoztatást sújtó magas adók területén.
Úgy látja, bár az uniós kkv politika is erősítésre szorul, tagállami szinten is törekedni kell az akadályok további lebontására. A kkv-k szorosan kapcsolódnak a területhez, ahol működnek, a nagyvállalatokkal ellentétben nem költöznek át kedvezőbb üzleti környezetet kínáló országba, ezért fontos a kkv-kra épülő helyi
gazdasági ökoszisztéma megteremtése.

 

A munka jövője
Az Európai Bizottság által „A munka jövője: ma, holnap, mindenkinek” címmel rendezett konferencián mintegy ötszáz résztvevő (tagállami miniszterek, uniós intézmények vezetői, szociális partnerek, civil társadalom képviselői) vitatta meg,
hogyan lehet a legjobban kiaknázni a munka világában bekövetkező változásokat a munkavállalók, a vállalkozások, a társadalom és a gazdaság javára egyaránt.
A munkaerő-piacon végbemenő változások - ilyen például az automatizálás vagy az olyan új üzleti modellek, mint a platformgazdaság, amelyek a digitális technológia révén valósulhatnak meg - a munkavállalókon túl a munkadókat is érintik, ezért a kkv-k felkészülése/felkészítése is elengedhetetlen a sikeres alkalmazkodás érdekében.

 

Uniós szociálpolitika
Az Európai Bizottság vitát indított arról, miként javítható szociális területen az uniós szintű döntéshozatal hatékonysága és felkérte az Európai Parlamentet, az Európai Tanácsot, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és
Szociális Bizottságot, a Régiók Bizottságát, a szociális partnereket és minden érintett felet, hogy a közlemény alapján folytassanak nyílt vitát a minősített többségi szavazás és a rendes jogalkotási eljárás szociálpolitika területén való alkalmazásának további fokozásáról. Az érintett területek többek között:
•    a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme (határon átnyúló helyzeteken kívüli esetekben),
•    a munkavállalók elbocsátással szembeni védelme,
•    a munkavállalók és munkaadók érdekeinek képviselete és kollektív védelme.

 

EU stratégiai menetrend 2019-24-re
Az EU-27 vezetői 2019. május 9-én Nagyszebenben találkoztak. A találkozóra készülve szakpolitikai ajánlásokat tett közzé az Európai Bizottság. Az új szakpolitikai irányok, prioritások arra keresnek választ, hogyan alakíthatja Európa
a jövőjét az egyre inkább többpólusúvá és bizonytalanabbá váló világban.

Foglalkoztatási és szociális innováció program (EaSI) pályázati kiírás
A pályázati kiírás célja a tagállamok és régiók támogatása a 2016. decemberi tanácsi ajánlás (A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára) végrehajtásában. Fő pályázó felnőttképzésben kompetenciával rendelkező nemzeti vagy regionális szervezet lehet, társpályázó felnőttképzéssel foglalkozó magán-vagy közszervezet lehet. Támogatható tevékenységek:
•    az alacsony képzettségű felnőttek kompetenciáinak felmérését szolgáló már létező és hatékony módszerek továbbfejlesztése, kiterjesztése
•    az alacsony képzettségű felnőttek kompetenciáinak felmérését szolgáló új módszerek kifejlesztése és tesztelése.
Teljes keret: 4 millió euró
Támogatás/projekt: 200e-1m euró
Uniós társfinanszírozás: 80%

 

Pályázatok

Városi innovatív akciók
2019 szeptemberben jelenik meg a programozási időszak 5., egyben utolsó pályázati kiírása. Pályázatot városok nyújthatnak be, azonban a partnerségben kamarák, kkv-k is részt vehetnek.
A témák:

  • körforgásos gazdaság
  • levegő minőség
  • kultúra és kulturális örökség
  • demográfiai változás.

A témák kifejtése április végén megtörtént, így indulhat a pályázatok tervezése.
Pályázati határidő: 2019 év vége (pontos dátum később lesz elérhető)
További információk: https://www.uia-initiative.eu/en/call-proposals/5th-call-proposals

 

Foglalkoztatási és szociális innováció program (EaSI) pályázati kiírás
A pályázati kiírás célja a tagállamok és régiók támogatása a 2016. decemberi tanácsi ajánlás (A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára) végrehajtásában.
Fő pályázó felnőttképzésben kompetenciával rendelkező nemzeti vagy regionális szervezet lehet, társpályázó felnőttképzéssel foglalkozó magán- vagy közszervezet lehet.
Támogatható tevékenységek:

  • az alacsony képzettségű felnőttek kompetenciáinak felmérését szolgáló már létező és hatékony módszerek továbbfejlesztése, kiterjesztése
  • az alacsony képzettségű felnőttek kompetenciáinak felmérését szolgáló új módszerek kifejlesztése és tesztelése.

Teljes keret: 4 millió euró
Támogatás/projekt: 200e-1m euró
Uniós társfinanszírozás: 80%
Pályázati határidő: 2019. július 8.
További információk: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=629&langId=en&callId=551&furt...

 

EU-s high-tech fejlesztési pályázatok konferencia (május 29. BKIK)
Mire kaphatunk támogatást? Kutatás-fejlesztés, prototípus-fejlesztés, kapacitás-növelés, határon túli együttműködés, védelem-ipari kkv-k versenyképességének javítása, elektronikus hadviselés, dróntechnológia, műholdas kommunikáció, űrvédelem, korai előrejelző rendszerek, tengerfelügyelet, speciális-szoftverek, kibervédelem, mesterséges intelligencia. Űrtechnológia hétköznapi alkalmazása. Cégek digitalizációjára, ill. a digitalizáló szakértők.
Regisztráció, jelentkezés: https://forms.gle/LV37j1HcDe8385aQA

Források:

  1. Európa 12 leckében
  2. Az uniós költségvetés jövője
  3. MKIK EU Hírlevél 2019/3. szám
  4. MKIK EU Hírlevél 2019/4. szám

Becskei Márk

Munkahely: 
Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Beosztás: 
Tanácsadó és Projektiroda irodavezető
Cím: 
3300 Eger, Faiskola u. 15.
Telefonszám: 
+ (36) (36) 429 - 612 121-es mellék
+ (36) (20) 517-9290
E-mail cím: 
mark.becskei{#}hkik.hu