Fölösleges tárgyak kerülnek bele a szemétbe

Sokakat már az elején eltántoríthat a környezettudatos életmóddal járó lemondás és tudatosság, pedig már akkor is sokat tettünk a világért, ha nemet mondunk az olyan kedvelt, de teljesen haszontalan tárgyakra, mint a banánhámozó, a morzsaporszívó vagy a fekvőtámasz-támasz. A Fölösleges Áruk Fóruma a hulladékszegény megoldásokat kínáló Humusz ház ötlete, és zseniálisan rávilágít rossz fogyasztási mintáinkra, illetve arra, hogyan hat ez az értelmetlen tárgykultusz a Földünkre.

Emberré válásunk fontos evolúciós állomása volt az eszközhasználat kifejlődése: mire agytérfogatunk még a fele sem volt a mainak, már képesek voltunk eszközöket használni – bár még máig vita folyik arról, hogy a homo erectus marokkövei valóban használati eszközök lettek volna. Az evolúció azonban egy megszakítatlan folyamat, még ma is tart. Így juthattunk el mostanra odáig, hogy eszközeink többségét nem is mi, hanem gépek készítik, arról nem is beszélve, hogy olyan teljesen értelmetlen használati tárgyakat hozzunk létre tonnaszámra, mint a gyerekpóráz vagy a hagymapucoló szemüveg. Tényleg annyira egészségmániásak lettünk, hogy diétás vízre van szükségünk? Mi értelme a banánalakú banántartónak, amikor a gyümölcs eleve tökéletes védőrésszel, értsd héjjal van ellátva a természetnek hála?

Persze tekinthetünk ezekre a dolgokra úgy is, mint az emberi találékonyság kreatív példáira, de úgy is, mint eszközökre, amelyek totálisan infantilizálnak minket, és nemhogy egyszerűvé, inkább roppant bonyolulttá teszik az életünket. Mint például az elektromos pet zsugorító, ami a környezetvédelem, a környezettudatosság jegyében (sic!) préseli össze az ásványvizes palackokat, ahelyett hogy rátaposnák a műanyag üvegre, vagy a fűtött testápoló-adagoló, amiből biztosan bonyolultabb kinyerni a krémet, mintha simán csak megnyomnák a testápoló tégelyét. Poénnak poén, kivéve, ha kicsit továbbgondoljuk a dolgot: évente 30 milliárd tonna cuccot vásárolunk egyébként is, 13 milliárd tonnát dobunk ki a szemétbe, ami fejenként kb. 2 tonnát jelent. Ennyi anyag kinyerése, felhasználása és selejtezése hatalmas környezeti terhet jelent a földnek, az ásványi anyagok kimerülésétől kezdve az esőerdők pusztulásáig. Az emberi erőforrások túlfogyasztása – a megvásárolt ételektől és ruháktól a választott szállítási módszerekig – vezető szerepet játszik a globális éghajlatváltozásban.

 

A zöld fogyasztó:

 

Aki igyekezett már környezettudatos lenni, könnyen rajtakaphatta magát, hogy a fogyasztásmániája a környezetbarát termékek ugyanolyan mértékű halmozását generálta. Könnyen gondolhatjuk pedig azt, hogy a környezetbarát termékek vásárlásával eleget teszünk a környezet iránti felelősségünknek, miközben az összfogyasztásunk növekedéséről nem kívánunk lemondani. A Young Consumers folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók feltárták, miként befolyásolják a kultúrába beépült materialista értékek az Y generáció környezetbarát viselkedését. A kutatók a környezetbarát magatartás két fő kategóriájára összpontosítottak:

1) csökkent fogyasztás, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, mint a régebbi cikkek cseréje helyett a javítás, az impulzusos vásárlások elkerülése és a felesleges tárgyak megvásárlása; és

2) a „zöld vásárlás” vagy a negatív környezeti hatások korlátozására tervezett termékek vásárlása, például az újrahasznosított anyagokból készült termékek. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a környezettudatos magatartás folytatása hogyan befolyásolja a fogyasztók jólétét. Azt találták, hogy a „zöld vásárlás” a csökkent fogyasztással ellentétben még mindig lehetőséget kínál azok számára, akik hajlamosak a túlfogyasztásra. Magyarán a fogyasztói társadalmak állampolgáraiként a zöld termékek vásárlása megnyugtatja lelkiismeretünket és lehetővé teszi, hogy ne kelljen lemondanunk a megszokott fogyasztói szintünkről. Talán ez az oka annak, hogy hiába elterjedtek a környezettudatos fogyasztási minták, az ökohatékonyság, mégis egyre távolabb kerülünk globálisan a fenntarthatóság eszméjétől. Persze az tényleg tök jó, hogy nejlon zacsi helyett vászontáskát használunk, mindaddig, míg nem vesszük meg a hatszázadik tasit is, csak mert olyan cuki a mintája. Nagy csapda magunkat környezettudatosnak gondolni, csak mert „ökobiolebomló” fülpiszkálót használunk, lecseréljük a műanyag ételhordóinkat üvegre vagy a jógamatracunkat menő parafára, miközben nem vesszük észre, jobban járna a környezet, ha a régit használnánk addig, amíg bírja.

 

Forrás: Humusz

 

Tippek:

 

  • Másfajta örömök keresése: Bármennyire is érzel rá hívást, ha lehet, inkább ne vigasztald magad szív alakú plüssnaplóval, inkább keresd az értelmes kapcsolódásokat.
     
  • Készülj bevásárlólistával: Nemcsak járványügyi szempontból fontos. „Abszurdnak hangzik a listakészítés, de így nem fogsz céltalanul csatangolni a boltban, ahol az arcodba tolják azt is, amire nincs szükséged. Nem hiába vannak az állandó boltátrendezések. Szánjunk rá 5-10 percet arra, hogy megnézzük, mi van otthon, így egy csomó mindent figyelmen kívül hagyhatunk a boltban, ami lista nélkül bekerülne a kosarunkba” – tanácsolja Erika.
     
  • Vegyél kevesebb cuccot. Ez ennyire egyszerű. Nevetünk a fáraókon, mert piramisokat építettek és földi javakkal tömték tele ezeket, de vajon mennyire különbözik ettől az átlagos magyar háztartás? Olyan dolgokban úszunk, amelyek már nem tetszenek vagy egyszerűen vacakok.
     
  • Mondj nemet az eldobhatóság kultúrájára. Ebben az adatbázisban számos javítóműhelyt találsz országosan, és akár te is javasolhatod kedvenc varrónénidet, cipészedet, babakocsi-javító szakidat.
     
  • Vásárolj minőségit, olyat, ami kiállja az idő próbáját. „Lehet, hogy például a csomagolásmentes boltban vásárolt mosható betét vagy intimkehely drágább, de sokkal időtállóbb, tudjuk, honnan jött, hosszú távon sok pénzt megspórolunk vele, és nem termelünk hulladékot, valamint támogatjuk a hazai kiskereskedőket és kézművességgel foglalkozó mini vállalkozásokat” – véli Erika.
     
  • Gyakrabban vásárolj second-hand vagy adományboltokban, mint fast fashion áruházakban.
     
  • Légy türelmes: Erika szerint fontos a fokozatosság. „Ne várjuk el magunktól a maximumot, és ne érezzük magunkat rosszul, ha valami nem fér bele az életünkbe. Ha valakinek például nem megy intimkelyhet használni, csinálhat helyette valami mást, ami sokkal jobban passzol az életmódjához, ami motiválni tudja. Például elhagyhatja a kombinált csomagolású termékek vásárlását, mint a fémgőzölt chips zacskó, diákcsemege csomagolás.”
     
  • Kérj segítséget. Vannak profik, akiktől sokat tanulhatsz a hulladékcsökkentés csínjáról-bínjáról. A Humusz Szövetség például lakossági tanácsadó irodaként, oktatóközpontként is működik, és közösségi komposztálási lehetőséget nyújt.
     

Ha érdekel a teljes cikk, IDE KATTINTVA elérhető.

 

Forrás: nlc.hu