Gyakran ismételt kérdések

Zoldseglogo

Hogyan értelmezhető a minimálbér változás a Szakképzési munkaszerződések és a Tanulószerződések esetében?

A minimálbér alkalmazásával kapcsolatban szakmai véleményt kért az MKIK az ITM-től, hogy a 20/2021. (I. 28.) és a 21/2021. (I. 28) Korm. rendeletek együttes értelmezése alapján milyen mértékű minimálbérrel kell számolni a tanulószerződések és a szakképzési munkaszerződések kapcsán.

A tanulószerződéses tanulói pénzbeli juttatások esetében a 2021. január havi tanulói pénzbeli juttatásnál még a régi, azaz a 161 000 Ft-os, a február havi és az azt követő hónapokra járó tanulói pénzbeli juttatásnál pedig már az új, azaz a 167 400 Ft-os minimálbért kell alapul venni.

Tekintettel arra, hogy a szakképzési munkaszerződés esetén teljesül, hogy olyan jogosultság, amelynek megállapításának alapja jogszabály szerint a tárgyév januárjában érvényes minimálbér, alkalmazni kell a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I. 28.) Korm. rendeletben foglaltakat, és 2021. február 28-ig felülvizsgálni a megállapított munkabéreket. 

2021. januárjára a 2021. január 1-jén érvényes minimálbér összege alapján, azaz a 161 000 Ft-ból kellett megállapítani a munkabéreket, 2021. február 1-jétől azonban ismételten meg kell állapítani azt, immár a 2021-es minimálbér összegével, azaz a 167 400 Ft-tal számolva.

Így a szakképzési munkaszerződés alapján fizetendő bér összegének minimuma 2021.02.01-től: 167.400 * 60% = 100.440 Ft.

A szakképzési munkaszerződéses egyéb juttatások esetében pedig a minimálbér mértékét – azaz a szakképzési törvény végrehajtási rendeletének 253. § (2) bekezdésében szereplő „a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékét” – a következő számítás szerint kell megállapítani:  1/12*161 000 Ft + 11/12*167 400 Ft, ami kerekítve 166 867 Ft.

Vonatkozó rendeletek:

  • 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált

bérminimum megállapításáról

  • 21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet A minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról

Hogyan értelmezhető a járulékfizetés, ha a szakképzési munkaszerződéses tanuló betegszabadságon vagy táppénzen van?

Ha a tanulók betegszabadságra mennek akkor a munkabér adómentesen fizethető, de TB járulék (18,5%) terheli. (Az adómentesség a minimálbér összegéig áll fenn)

A táppénz adóköteles ellátás, itt nem érvényesül az adómentesség, hiszen 15 % szja terheli. TB járulékot azonban nem kell vonni az összegből.

Ha a Tanulószerződéses vagy Szakképzési munkaszerződéses tanuló betegszabadságon, táppénzen vagy szabadságon van jár-e az adókedvezmény a vállalkozónak?

Igen, a törvény szerint a számítás alapja „a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és - a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével - az adóév munkanapjai számának szorzataként”.

Így tehát minden munkanapra elszámolható az arányosított önköltség, amelyet a tanuló nem az iskolában tölt.

Akkor is jár az adókedvezmény, ha a tanuló igazolatlanul hiányzik?

Igen, hiszen a vállalkozás megteremtette a személyi és tárgyi feltételeket a képzés folytatásához.

Hogyan tudom nyomon követni, hogy a tanuló mikor volt iskolában?

Több iskola már felismerte a szükségletet és minden hónapban tájékoztatót küld a cégeknek, hogy mikor voltak az iskolai napok. Ettől függetlenül a cégnek nyomon kell követnie, hogy a tanulója hol van mind a két szerződéses forma esetében. Javasoljuk, hogy új jelenléti ívet vezessenek be, amelyen lehet jelölni, hogy a tanuló hol van az adott napon.

Nem lehet máshol mint:

  • gyakorlaton (aláírással igazol)
  • iskolában van (órarend szerint)
  • szabadságon van
  • beteg (betegszabadság/táppénz)
  • igazolatlanul hiányzik

Ez azért nagyon fontos, hogy a könyvelő meg tudja állapítani, sőt utólag igazolni is tudja, hogy melyik napra milyen alapon hívott le adókedvezményt. A felsorolásból ugyanis csak akkor nem jár az adókedvezmény, amikor az iskolában van a tanuló, minden egyéb esetben igen.

Mi alapján szükséges szakképzési hozzájárulást vonni a Tanulószerződéses tanulók díjazásából?

A hatályos szakképzési törvény szerint „A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.” mivel a Tanulószerződéses juttatás után fizetünk szochót, ezért kell szakképzési hozzájárulást is fizetni a Pénzügy Minisztérium álláspontja szerint.

A Szakképzési Munkaszerződéses tanulóknak adott egyéb juttatásokat milyen adók terhelnek?

Az SZJA törvény szerint: (3) * Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemély, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.

A Szocho törvény szerint: (4) Az (1)-(3) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül *

a) a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], *

b) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],

A fentiek értelmében tehát a Szakképzési munkaszerződés alapján adott egyéb juttatásokat SZOCHÓ és SZH is terheli. Természetesen a veszélyhelyzet miatt kihirdetett kedvezmények erre is vonatkozhatnak.

Miben kell többet tudnia egy duális képzőhelynek a korábbi gyakorlati képzőhöz képest?

A szakképzési rendszer 2020. szeptember 1-jétől átalakult, megváltozott. Minden duális képzéssel foglalkozó vállalkozásnak és gyakorlati oktatónak ismernie kell az új szakképzési törvényt és annak végrehajtási rendeletét, az Szkr.-t.

 A képzőknek a vonatkozó jogszabályok alapvető, a szakirányú oktatáshoz szorosan kapcsolódó ismeretén túl, a szakmák szakképzési alapdokumentumainak (KKK-k, PTT-k, szakmai programok) felépítését, tartalmát is ismerniük kell és képesnek kell lenniük azok alkalmazására az oktatásban.

 Ami a korábbi rendszerhez képest merőben új a képzők számára, az a TEA-módszer, amely teljesen új szemléletet honosít meg a szakirányú oktatás tervezésében, szervezésében, követésében és értékelésében.

 Fontos továbbá, hogy a képzők megfelelő szintű informatikai jártassággal is rendelkezzenek, annak érdekében, hogy a KRÉTA rendszert az oktatásaik során használhassák a képzési programjaik feltöltéséhez, a szakképzési munkaszerződések bejelentéséhez, a foglalkozási naplók vezetéséhez, vagy például az iskolával történő kapcsolattartáshoz.

 Ezen kívül a képzőknek szakszerűen támogatniuk kell a diákjaikat az informatikai eszközök használatában és alkalmazásában (pl. portfóliókészítés, projektmunkák, szakmai ismeretszerzés, Ipar 4.0-ás technológiák).

 Köthető-e szakképzési munkaszerződés 2020. szeptember 1-jétől?

 Szakképzési munkaszerződés csak a szakirányú oktatásban köthető, az azt megelőző ágazati alapoktatásban nem.

Az ide vonatkozó rendelkezések alapján ágazati alapoktatást

· _ a technikum kilencedik és tizedik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik évfolyamán,

· _ érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben a szakmai oktatás első félévében

 kell megszervezni.

Az ágazati alapoktatás ágazati alapvizsgával zárul.

Nem kell azonban ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit. Abban az esetben, amikor egy érettségivel és tanulói jogviszonnyal vagy felnőttképzési jogviszonnyal rendelkező személy 2020. szeptember 1-től azonnal kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítést kezd meg szakmai oktatás keretében, mert az iskola él az ágazati vizsga alóli mentességet jelentő beszámítás lehetőségével, a szakképzési munkaszerződés a törvényi szabályozás értelmében 2020. szeptember 1-jétől megköthető.

Ugyanakkor ehhez a konstrukcióhoz finanszírozási szabályok még nem kapcsolódnak, azok csak 2021. január 1-jétől lépnek hatályba, tehát a gyakorlatban a szakképzési munkaszerződéhez állami támogatás csal ettől az időponttól vehető igénybe.

Hogy alakulnak a szakképzési munkaszerződés kötésének időbeli lehetőségei?

Az új képzési rendszer szerinti oktatásban szakképzési munkaszerződést először

· szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévtől,

· technikumban tanulók esetén a 2022/2023-as tanévtől,

· érettségivel rendelkező, kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben részt vevő tanulók esetén a 2020/2021 tanév második félévétől (2021. február)

köthető.