KATA-s vállalkozó vagy? Ennyi nyugdíjra számíthatsz!

2019.06.19.

Már több mint 300 ezer egyéni vállalkozó élvezi a KATA-s adózás előnyeit. Bár jelentős részük jól kereső vállalkozó, kevesebb nyugdíjuk lehet, mint a minimálbéreseknek. Nagyon népszerű a kedvező adózású KATA, azonban sokan nem gondolnak arra, hogy mit is kell beáldozniuk azért, hogy havonta több maradhasson náluk. Az egyetlen hátrány nyugdíjasként következik majd be, hiszen a legolcsóbb megoldást választva a nyugdíjba beszámítható kereset és a ledolgozott évek száma is erősen visszaesik. Aki nem akar magának 30 ezer forintot el sem érő minimálnyugdíjat, annak marad az előtakarékosság.

2013 január óta létezik egyéni vállalkozók számára a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a KATA. 2019 januárjában már 311 ezren választották ezt az adóformát, és várhatóan a számuk csak növekedni fog, ezzel együtt még több ember nyugdíja kerül majd veszélybe.
Főállás esetén havi 50 vagy 75 ezer forint – egyéni választás szerint –, míg mellékállásban havi 25 ezer forint a KATA. A  KATA elindítása sem bonyolult, az adminisztráció is egyszerű, és bármikor ki lehet lépni belőle. Azonban a sok pozitívum mellett sajnos árnyoldala is van: a nyugdíjaddal kapcsolatban ugyanis komoly problémával találhatod szembe magad akkor, ha nem készülsz fel időben.

Mennyi nyugdíjad lesz KATA-s vállalkozóként?

Ahogyan már szóba került, főállású KATA-sként 2 opció választható: 50 ezer forint vagy 75 ezer forint adót (katát) fizetsz havonta. Elsőre egyszerűnek tűnik a választás, hiszen ki akarna minden hónapban 25 ezer forinttal, így éves szinten pedig 300 ezer forinttal többet fizetni, mikor nem muszáj, de látni fogod, hogy valójában az sem őrült meg, aki a drágább verzió mellett dönt:

 

 
Ha havi 50.000 Ft-ot adózol a KATA-val, akkor ez nettó 52.000 Ft-os járulékalapot jelent – olyan, mintha ennyit keresnél. A nyugdíjadat ez alapján számolják majd ki, viszont a szolgálati éveid a valós munkaéveknél kisebb arányban fognak beszámítani az alacsony adózás miatt (ezt mindjárt kifejtjük bővebben). 40 év munkaviszony után nagyjából 32.000 Ft nyugdíjra lennél jogosult, ami jócskán a létminimum alatt van.

A 75.000 Ft-os KATA-t amiatt választják, hogy – az előző verzióhoz képest – magasabb legyen a nyugdíjalap, a társadalombiztosítási ellátás és a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő. Ennél a verziónál olyan, mintha 87.000 forint lenne a kereseted, a nyugdíjadat is ez alapján fogják kiszámolni. Hiába magasabb ez a járulékalap, mint az előző esetben, tegyük hozzá, hogy még mindig nem éri el a minimálbér szintjét (99.085 Ft). 40 év munkával eltöltött idő után örülhetsz, ha 70.000 Ft nyugdíjat állapítanak meg neked.
KATA-sként a szolgálati éveid is kevesebbet érhetnek

Nemcsak a nyugdíjalapod nagyon alacsony, de a szolgálati idő számításánál is járhatsz rosszul.

Ha 50 ezer forint KATA-t fizetsz, a szolgálati idő tekintetében komoly veszteséggel kell, hogy számolj: mivel a bruttó járulékalapod nem éri el a bruttó minimálbér szintjét, így a törvény szerint egy (1) szolgálati éved csak 0,61 évnek felel meg.
Ez azt jelenti, hogy 40 év munkaviszony esetedben csak 24 évet fog érni.
Vagyis a nyugdíjszámításnál úgy tesznek majd, mintha csak 24 évet dolgoztál volna. A keresetedet 52.000 Ft-nak veszik, majd ezt arányosítják a törvény szerint odaítélhető összeggel. 24 szolgálati év után a korábbi átlagfizetés 61%-át lehet csak megállapítani, így jön ki a 32.000 forintos nyugdíj.

Ha 75 ezer forint KATA-t fizetsz havonta, akkor a bruttó járulékalapod már eléri a bruttó minimálbér szintjét, így legalább a szolgálati éveid nem csökkennek. A minimálbér évről évre emelkedik; gyorsabb ütemben, mint a KATA járulékalapja, így kérdéses, meddig marad ez így. Ugyanis amint a bruttó járulékalapot meghaladja a bruttó minimálbér, onnantól ugyanúgy arányosítani kell majd a 75 ezer forintos KATA-t, mint az 50 ezer forintot befizetők esetében. Jelenleg viszont nem csökkenti a szolgálati éveket, így a törvény szerint a korábbi fizetés 80%-át lehet figyelembe venni 40 év után, így jön ki a 70.000 forintos nyugdíj.

KATA-sként neked kell gondoskodnod a nyugdíjadról

Bár mindenkinek fontos lenne, hogy tegyen az időskori anyagi biztonságáért, és nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezzen – hiszen ismerjük az állami nyugdíjrendszer gyengeségeit –, egy KATA-s vállalkozó esetében, ahogy láthattad, nélkülözhetetlen egy nyugdíj-előtakarékosság indítása.
Egy hagyományos alkalmazotthoz képest nagyon kevés adót kell befizetned, viszont cserébe nem sok szolgáltatásra számíthatsz az államtól. Vagyis az állam ezzel azt sugallja, hogy rendben, tartsd meg a pénzed jó részét, nem tartunk rá igényt, viszont ezt a pénzt használd arra, hogy megoldod saját magad szociális ellátását, beleértve a nyugdíjas éveid megélhetését.

Ha 50 ezres KATA-t fizetsz, és 500 ezer forintos havi bevételed van, akkor az 10%-os adó, ami szinte semmi (a többi adóformához képest). Klasszikus esetben csak a nyugdíjjárulék 10%, és akkor a többi adóteherről még nem beszéltünk – te megúszhatod ennek töredékéből az összes adót. Amit viszont megspórolsz ezzel az adózási formával, azt érdemes a jövőd érdekében félretenni. Hiába keresel havi 500 ezret, ha a nyugdíjad 32 vagy 70 ezer forint lesz, amiből csak tengődni lehet.

Havi 254.000 forint privát nyugdíj 15 éven keresztül – ez azért mindjárt barátságosabb, mint a havi 32 ezer forintos állami nyugdíj. De milyen eszközökkel lehet ezt a pénzt összegyűjteni?

Jelenleg az öngondoskodáshoz 3-féle államilag elismert és támogatott nyugdíjcélú megtakarítás áll a rendelkezésedre:
1.    az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP),
2.    a nyugdíjbiztosítás,
3.    valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

A 20%-os adókedvezményt csak egy módon veheted igénybe

Bár sokak számára az évi 20%-os adókedvezmény miatt is nagyon kecsegtetőek ezek a megtakarítások, de mivel itt egy szja-visszaigényelésről van szó, egy KATA-s vállalkozó – miután nem fizet személyi jövedelemadót, így nincs miből visszaigényelnie – ettől tulajdonképpen elesik.
Viszont a nyugdíjbiztosítás esetében van megoldás arra, hogy KATA-s vállalkozóként is igénybe tudd venni az adókedvezményt. Ennél az opciónál ugyanis a szerződés két szereplőt különböztet meg:

1.    a biztosítottat
2.    és a szerződő felet.

Ez a két személy lehet egy és ugyanaz, de lehet eltérő is. A biztosított a kedvezményezett személy, ő kapja majd meg a nyugdíjmegtakarítást, miután elérte a nyugdíjkorhatárt. A szerződő az, aki megköti a szerződést, illetve fizeti a megtakarítást, és emiatt szja-kedvezményre jogosult, tehát aki visszaigényelheti az éves befizetések után járó 20%-ot.

Ez pedig azt jelenti, hogy KATA-s vállalkozóként megköthetsz úgy egy nyugdíjbiztosítást, hogy te leszel a biztosított, de egy olyan közeli hozzátartozód lesz a szerződő – legyen szó szülőről, testvérről, házastársról –, aki fizet szja-t, így a 20%-os adóvisszatérítést igénybe tudod venni annak ellenére, hogy te konkrétan nem fizetsz szja-t. Ez egy teljesen törvényes és szabályos lehetőség, csak sajnos nagyon kevesen élnek vele, mert nem tudnak róla.

 

Bánfi Sándor

Munkahely: 
Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Beosztás: 
gazdasági igazgató
Cím: 
3300 Eger, Faiskola u. 15.
Telefonszám: 
+ (36) (36) 429 - 612 106-os mellék
+ (36) (20) 332-6787
E-mail cím: 
sandor.banfi{#}hkik.hu