A szakképzési munkaszerződés

Szakképzési munkaszerződés azzal a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető, aki a szakmára előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

A szakképzési munkaszerződés megkötésével a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.

2020. szeptember 1-jétől a tanulmányaikat – 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyban – megkezdő tanulók már az új képzési rendszer szerinti oktatásban vesznek részt. Az ágazati alapoktatást követően, a sikeres ágazati alapvizsga után a tanulók szakirányú oktatása elsősorban – kamarai támogató tevékenység alapján – duális képzőhelyen folyhat. Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatálylyal a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető.

A szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződéssel történő megvalósítását a jogszabály elvileg már 2020 szeptemberétől lehetővé teszi, finanszírozási háttere viszont csak 2021. január 1-jétől biztosított, hiszen a szakirányú oktatás – egyes speciális esetek kivételével – leghamarabb 2021 februárjában indulhat el azok számára, akik érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt.
Azok a tanulók, akik 9. évfolyamon 2020. szeptember 1-jén kezdik meg tanulmányaikat, először ágazati alapoktatásban vesznek részt, velük szakképzési munkaszerződés még nem köthető. Erre első alkalommal szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévben, technikumban tanulók esetében a 2022/2023-as tanévtől lesz lehetőség. Azok az érettségivel rendelkező tanulók, akik kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt a képzésben a 2020/2021 tanév második félévétől (2021. február) már köthetnek szakképzési munkaszerződést.
A tanuló egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet, ahogy tanulószerződéssel is csak eggyel rendelhezhet(ett).
A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni.
A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
A szakképzési munkaszerződés megkötésére – eltérő rendelkezések hiányában – az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni,
amely alapján a

  • munkáltató alatt a duális képzőhelyet,
  • munkavállaló alatt a tanulót, illetve a képzésben résztvevő személyt kell érteni.

A szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet.
A szakképzési munkaszerződés megkötésével

  • a tanuló
    − elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és
    − kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre,
  • a duális képzőhely
    − vállalja a tanuló szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását, továbbá
    − kötelezettséget vállal a törvényben meghatározott juttatások nyújtására.

Duális képzőhelyen, szakirányú oktatásban, szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén – eltérő rendelkezések hiányában – a tanuló oktatására a megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező, kijelölt személy gyakorolja az oktatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
A szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetében az Mt.

  •  munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének jogkövetkezményeiről,
  • munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályairól (a határozott idejű munkaviszony kivételével)
  • munkaerő-kölcsönzés különös szabályairól,
  • munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásokról (például tanulmányi szerződés) szóló rendelkezései nem alkalmazhatók.

Az Mt. szerint a kollektív szerződés szabályozására és hatályára vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanulóra, illetve a képzésben részt vevő személyre a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződésnek csak az Mt.-ben, az Szkt.-ben és e törvények végrehajtási rendeleteiben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket meghatározó rendelkezéseinek a hatálya terjedhet ki. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a munkáltatónál érvényben lévő üzemi megállapodásra is.
A szakszervezeti tagok létszámának számításánál a tanuló nem vehető figyelembe.
A tanuló az üzemi tanács tagjává nem választható, és az üzemi tanács választásán szavazati joggal nem rendelkezik.

A szakképzési munkaszerződés tartalmi elemei

A Szakképzési munkaszerződés mintája az oldal alján letölthető. Ez a mintadokumentum a törvényi előírások betartásával szerkeszthető, módosítható.

A szakképzési munkaszerződésben meg kell határozni
• a duális képzőhely nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének családi és utónevét,
• a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, oktatási azonosító számát, elérhetőségét,
• annak a szakképző intézménynek a nevét, székhelyét, elérhetőségét, OM azonosítóját, képviselőjének nevét, amellyel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulói jogviszonyban, illetve felnőttképzési jogviszonyban áll,
• a szakirányú oktatás körébe tartozó munkafeladatokat, képzési program szerint
• a szakirányú oktatás időtartamát és helyét,
• a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személyt e rendelet alapján megillető munkabér összegét.

A szakképzési munkaszerződés továbbá tartalmazza

  • a duális képzőhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára
    – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen
    – szakirányú oktatásról gondoskodik.
  • a tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy
    − a duális képzőhely képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,
    − a szakmai ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,
    − a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,
    − nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a duális képzőhelynek jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés aláírásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt

  •  a munkabér és az egyéb juttatás kifi zetésének időpontjáról, az azt terhelő fizetési kötelezettségek levonásáról,
  • a tanuló számára nyújtható egyéb juttatásokról és kedvezményekről, azok mértékéről és nyújtásának feltételeiről,
  • a szakirányú oktatásáért felelős személy családi és utónevéről és elérhetőségéről,
  • a duális képzőhely által igénybe vett közreműködő megnevezéséről, székhelyén

vagy telephelyén lévő szakirányú oktatási helyszínéről vagy helyszíneiről, képviselőjének családi és utónevéről, a tanuló duális képzőhely által igénybe vett közreműködőhöz történő kirendelésének időtartamáról.

A duális képzőhely feltölti a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe a szakképzési munkaszerződést.

Jogok és kötelezettségek a szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben
Munka- és pihenőidő, munkaközi szünet, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
A tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló esetében a napi 7 órát. A napi szakirányú oktatási időt arányosan csökkenteni kell, ha a szakirányú oktatás rendszeresen olyan helyszínen történik, ahol a duális képzőhellyel munkaviszonyban álló munkavállalókat olyan munkarendben foglalkoztatják, amely nyolcórásnál rövidebb műszakbeosztást ír elő. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A tanuló számára legfeljebb kéthetes munkaidőkeretet lehet elrendelni. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
A tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.
Ha napi szakirányú oktatás idő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani, amelyet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.
A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente
harminc munkanap szabadság illeti meg.
A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. Ez változás a tanulószerződéses
foglalkoztatáshoz képest, ugyanis ott pihenőidőt kellett biztosítani a tanulónak, amely nem munkanapokban került meghatározásra. A szakképzési munkaszerződés
esetén a szabadság kiadásnak feltételei jobban hasonlítanak a munkajogi szabadság kiadásához.
A nyári szünetben legalább tizenöt munkanap szabadságot a tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni.
A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szabadság tartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes munkabér
figyelembevételével kell megállapítani. A tanuló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a közismereti oktatás időtartamára.

A duális képzőhely érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra köteles a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben kell eltölteni.
Fontos, hogy ezekre a mentességekre munkanapokban jogosult a tanuló.

A tanulóra, illetve a képzésben részt vevő személyre vonatkozó munkajogi szabályok

A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Ebben az esetben a tanuló táppénzre jogosult.
Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A betegszabadság tekintetében a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
A tanuló betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

A tanuló kártérítési felelőssége
Ha a tanuló a duális képzőnek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szerint köteles azt megtéríteni.
A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a – károkozás napján érvényes
– kötelező legkisebb munkabér

  • egyhavi összegének ötven százalékát gondatlan károkozás esetén,
  • öthavi összegét szándékos károkozás esetén.

A tanuló részére a duális képzőhelynek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A felelősségbiztosítás a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk
fedezetére szolgál.

A duális képzőhely kártérítési felelőssége
A duális képzőhely a tanulónak okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Ez alól kivételt képez, ha a duális képző olyan felelősségbiztosítással rendelkezik a tanuló javára, amely kiterjed a tanulóbalesetre és a tanuló által okozott kárra.
A kártérítésre a Ptk.-t kell alkalmazni azzal, hogy a duális képzőhely felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

A duális képzőhelyen

  • olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására,
  • a foglalkozások során a duális képzőhely sajátosságaira fi gyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos képzőhelyi környezet megteremtésének készségét,
  • át kell adni a balesetmegelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében,
  • fejleszteni kell a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.

A duális képzőhely kivizsgálja és nyilvántartja a szakirányú oktatás során, tanulókat ért baleseteket és teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.
A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Az ilyen tanulóbalesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a tanuló állapota vagy a tanulóbaleset jellege miatt a vizsgálatot ésszerű időn belül nem lehet befejezni, azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
2021. január 1-jétől a szakképzési munkaszerződésre vonatkozóan a felek közötti jogvita feloldása érdekében (a közvetítői tevékenységről szóló törvény szerinti) közvetítői eljárás igénybevétele kötelező azzal, hogy a közvetítői tevékenységért járó díj és a közvetítői eljárás költsége a duális képzőhelyet terheli és kártérítési per csak a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén indítható.

A szakképzési munkaszerződés megszűnése

A szakképzési munkaszerződés megszűnik

  • a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésétől számított harmincadik napon, ha a tanuló tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,
  • a szakmai vizsga sikeres letétele hónapjának utolsó naptári napján*
  • a duális képzőhely jogutód nélküli megszűnése napján,
  • a szakirányú oktatásban való részvételtől eltiltó határozat véglegessé válásának napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének napján,
  • a tanuló halála napján.

A tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnéséről a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésének
napjáról a duális képzőhelyet.

A szakképzési munkaszerződés megszüntetése
A szakképzési munkaszerződés megszüntethető

  • közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal,
  • felmondással a felmondás közlésétől számított tizenötödik nappal,
  • azonnali hatályú felmondással az azonnali hatályú felmondás közlésének napjával.

A szakképzési munkaszerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél

  • a szakképzési munkaszerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy
  • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakképzési munkaszerződés fenntartását lehetetlenné teszi, és emiatt lehetetlenné válik vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése vagy a szakirányú oktatás további biztosítása a tanuló részére.

A tanuló a szakképzési munkaszerződést jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja.
A duális képzőhely azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntetheti a szakképzési munkaszerződést, ha a szakképző intézmény a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt elégtelen tanulmányi eredmény miatt a szakirányú oktatás időtartama alatt másodszor kötelezte évfolyamismétlésre.
A duális képzőhely a felmondást és az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás és az azonnali hatályú felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a duális képzőhelynek kell bizonyítania. A felek a felmondással és az azonnali hatályú felmondással szemben a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A keresetnek a felmondás és az azonnali hatályú felmondás végrehajtására nincs halasztó hatálya. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményére az Mt. erre
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy nincs helye a munkaviszony helyreállításának.
A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésével, illetve megszüntetésével egyidejűleg e tényről értesíti a szakképző intézményt. A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a tanuló részére – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások mellett – igazolást állít ki a szakirányú oktatásban eltöltött időről és a megszerzett szakmai ismeretekről.

Saját munkavállaló részvétele a képzésben felnőttképzési jogviszony keretében

Felnőttképzési jogviszony keretében folyó szakirányú oktatás esetében a képzésben részt vevő személy – amennyiben főállású munkaviszonnyal rendelkezik –saját munkáltatójával is köthet szakképzési munkaszerződést. Ha a képzésben részt vevő személy a foglalkoztatására irányuló jogviszonya mellett, párhuzamosan – egyedi tanrend alapján – vesz részt nem nappali rendszerű szakmai oktatásban, szakirányú oktatása az őt foglalkoztatójánál is megvalósítható, amennyiben tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához és duális képzőként a területi kamara nyilvántartásában is szerepel.
A szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál az általa elkészített képzési program alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül. Ebben az esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését a szakképzési munkaszerződésnek megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.

A Szakképzési munkaszerződés minta IDE kattintva tölthető le.