Üdvözöljük a

A szakképzést érintő, 2018. január 1-jén hatályba lépett törvényváltozások | HKIK

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2018 Február >>
KeSzeCsüSzoVa
   1234
567891011
121314151617
18
19202122232425
262728    

A szakképzést érintő, 2018. január 1-jén hatályba lépett törvényváltozások

Szerző: Patvaros Krisztina | 2018. február 1.

Januártól néhány ponton módosultak a szakképzést érintő alapvető jogszabályok, egyik lényeges változás, hogy megszűnt a fő tevékenységű gyakorlati képzés sok félreértést okozó eddigi definíciója. Január 1.-jétől a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet nagysága (árbevétele és alkalmazotti létszáma) vagy formája (egyéni vállalkozó) dönti el, hogy 12 tanulószerződésnél többel is rendelkezhet-e.

A 2017. december 18-i Magyar Közlönyben megjelent az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCII. törvény.

A módosítás összesen hét törvényt módosít, köztük a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényt, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt és még két korábban megjelent módosító törvényt.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény (továbbiakban: Szht.) és a szakképzésről szóló törvények (továbbiakban: Szt.) következőkben módosultak:

  1. 1.    Főtevékenységként gyakorlati képzőket, illetve az egyéni vállalkozókat, mikro-vagy kisvállalkozásokat érintő változások

Megszűnt a főtevékenységű képzők definíciója az Szht.-ban, e fogalom helyét átvette a kis- és közepes vállalkozásokról, valamint az egyéni vállalkozásokról szóló új rendelkezés. 2018. január 1-jétől nem az árbevételnek az igénybe vett gyakorlati képzési normatívához viszonyított aránya, hanem a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet nagysága (árbevétele és alkalmazotti létszáma) vagy formája (egyéni vállalkozó) dönti el, hogy 12 tanulószerződésnél többel is rendelkezhet-e. A kamarai igazolás kiállítására, ha több mint 12 tanulót foglalkoztatnak, továbbra is van lehetőség, ha az indokolt.

A „12 fős” szabály marad, tehát a kamara igazolása nélkül továbbra is csak legfeljebb 12 szerződéssel rendelkezhetnek. Ebbe a számba azonban nem kell beleszámítani a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, illetve az átmeneti szabály értelmében a 2018. január 1. előtt kötött tanulószerződéseket. (Lényegében a vállalkozások „0-ról” indultak év elején.) (Szt. 43. § (7) és 92/E § (2)

A jövőben nem szűnnek meg automatikusan a 9. évfolyamos tanulók tanulószerződései a főtevékenységű képzők esetén. (Szt. 42. § (2a) hatályon kívül)

  1. 2.    Bővül a tanulószerződés kötés lehetősége: elvi lehetőség van a tanuló-előszerződés és a szakgimnázium 11-12. évfolyamain köthető tanulószerződés megkötésére
  • A tanuló-előszerződés célja, hogy még a tanulószerződés megkötése előtt szorosabb kapcsolatot épüljön ki a tanuló és a leendő gyakorlati képző szervezete között. A tanuló-előszerződés kötésére az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október-április időszakában kerülhet sor. (Szt. 47/A. §)
  • A szakgimnázium 11-12. évfolyamán köthető tanulószerződésekkel kapcsolatban a jogszabály két jelentős feltételhez köti a kötés lehetőségét. A gyakorlatnak

-          a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre kell irányulnia (Szt. 42. § (2) , és

-          a szakmai gyakorlati képzési időnek tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meg kell haladnia.

  1. 3.    Kibővül a tanulószerződés kötésére jogosultak egyéb szervek, szervezetek köre

Ennek értelmében tanulószerződés keretében bekapcsolódhatnak a duális képzésbe a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező köznevelési intézmények is, feltéve, hogy költségvetési szervként működnek, vagy alapítványi, egyesületi, esetleg egyházi fenntartásúak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szociális és pedagógiai szakképesítésekben lehet tanulószerződést kötni pl. óvodákkal és iskolákkal is. (Szt. 43. § (2)

  1. 4.    Összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése évismétlés esetén

A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő szakmai gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette. (Szt. 26. § (6a)

  1. 5.    A gyakorlati oktatói képzés és vizsga

Célja, hogy a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó szakemberek szélesebb köre számára tegye lehetővé a tanulók képzéséhez célzottan szükséges ismeretek megszerzését és ennek révén a gyakorlati képzésbe történő bekapcsolódást.

A korábbi szabályozás szerint a feltételek két típusát kellett teljesíteni annak, aki egy iskolán kívüli gyakorlati képzőnél gyakorlati oktatóként kívánt tevékenykedni. Egyrészt megfelelő alap szakképesítéssel és gyakorlattal kellett rendelkeznie, és büntetlen előéletűnek. A másik feltétel csak a mesterszakmákat oktatókra vonatkozott, eszerint azokban a szakmákban, amelyek esetén a mesterkövetelmények kiadásra kerültek, csak mestercímmel bíró szakember lehet gyakorlatok oktató. E feltétel alól kivételeket fogalmaz meg a törvény (felsőfokú végzettség, 60. életév betöltése stb.)

A jogszabály-módosítás értelmében kamarai gyakorlati oktatói képzést és vizsgát kell majd főszabály szerint teljesíteni a gyakorlati oktatóknak, kivéve, ha valaki mestercímmel bír, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, illetve betöltötte a 60. életévét stb.

A képzés során a leendő szakoktatók a tanulók gyakorlati képzéséhez és az oktatott szakképesítés komplex szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges alapvető adminisztrációs, pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs ismereteket sajátítanak el.

A jogszabály átmeneti rendelkezés értelmében először a 2019/2020-as tanévtől lesz követelmény. (Szt. 31. § (1) b) pont)

  1. 6.    Ágazati készségtanácsok megalakulása

A munkáltatói igények egyre dinamikusabb változása és ágazatonkénti differenciálódása szükségessé tette, hogy a gazdasági szereplők a korábbiaknál közvetlenebbül bekapcsolódhassanak a szakképzés szabályozási rendszerébe. Ennek érdekében rendelkezik a törvény az ágazati készségtanácsok megalakításáról és a működésük alapvető kereteinek meghatározásáról. A testület folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a különböző gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat. Javaslatot tehet az Országos Képzési Jegyzék módosítására, a képzési tartalmak korszerűsítésére, a szakképzési rendszer működtetésére, valamint előrejelzéseket készít a képzés irányainak és céljainak meghatározása érdekében. A tanácsokban az adott gazdasági ágazat szereplői által kiválasztott képviselők vesznek részt, így a gazdasági igények közvetlenül megjelennek a szakmai tartalmak alakítása, formálása, továbbá az egész szakképzési rendszer fejlesztése során. Az ágazati készségtanácsokra vonatkozó rendelkezések 2018. július 1-jén lépnek hatályba. (Szt. 80. §, 88 (3) i) pont)

  1. 7.    A finanszírozással kapcsolatos változások
  • a tanulószerződés kötésére jogosult ún. egyéb szervek, szervezetek együttműködési megállapodás után is közvetlenül megkaphatják az állami támogatást. Ehhez mindössze annyit kell tenniük, hogy – a tanulószerződéses támogatáshoz szükséges lépéssel teljesen azonos módon – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára bejelentik, hogy a szakképzési hozzájárulást együttműködési megállapodás keretében folytatott gyakorlati képzéssel teljesítik. Mivel szakképzési hozzájárulásuk mértéke nulla, ezért azonnal visszaigénylő pozícióba kerülnek, és képzési költségeik támogatására havonta kaphatják meg a vonatkozó normatíva szerinti teljes összeget (az alapcsökkentő tételt és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt). (Szht. 2.§ (1) h) pont)
  • Az ún. 5%-os képzés esetén megvalósuló teljesítési megbízotti jogviszony keretében a tanulószerződéses gyakorlati képző szervezet biztosítja a tanuló számára a tanulói pénzbeli juttatást és őt terhelik a kifizetés járulékai. A 2017. december 31-ig hatályos szabályozás értelmében a járulékokra eső normatíva részt is át kellett adnia a gyakorlati képzőnek az 5%-os képzést lefolytató iskolának. A módosítás értelmében azonban a járulékra eső normatíva összegét már nem kell az oktatási intézménynek átadni. (Szht. 8.§ (5a))
  • Oktatói csökkentő tétel igénybevétele

Fontos finanszírozási változás, hogy az ún. gyakorlati oktatói kiegészítő csökkentő tételt minden olyan képző figyelembe veheti, aki kis- vagy közepes vállalkozásnak minősül. Eddig ezzel a lehetőséggel csak azok élhettek, akik a „nem főtevékenységű cégek” kategóriába tartoztak. (Szht. 8.§ (1a) b) pont)

  • Bizonyos képzői kör számára kedvező változás, hogy a főtevékenységű cégek fogalmának megszűnésével nincs további korlátozás a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel igénybevételével kapcsolatban, a jogszabályban leírt feltételek teljesülése esetén (nem egyéb szervezet, kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében) bármely gyakorlati képzőt megilleti. (Szht. 8.§ (1a) b) pont)
  • Az iskolai adatszolgáltatás kötelező körébe beemeli a szintvizsga megszervezése céljából szükséges adatok szolgáltatásának rendjét, tartalmát, határidejét. (Szt. 87. § (3)

 

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1700192.TV×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT

 

További információ:

Vitkóczi Marianna HKIK Oktatási iroda, irodavezető

maraianna.vitkoczi@hkik.hu