Üdvözöljük a

Változó kereskedelmi szabályozás 2009. október 1-től | HKIK

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2017 Június >>
KeSzeCsüSzoVa
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627
28
2930  

Változó kereskedelmi szabályozás 2009. október 1-től

Szerző: Turiné Szanyi Kinga| | 2009. október 9.

A 2009. október 1-jétől életbe lépő kereskedelmi jogszabály változások a  kereskedelmi vállalkozások létesítésének, működésének könnyítését jelenti, amely a szakma régi igényének felel meg. A korábbi hosszadalmas engedélyezési eljárásokat ugyanis a tevékenységek többségénél felváltja a bejelentési, nyilvántartásba vételi kötelezettség.

A 2009. október 1-jétől életbe lépő kereskedelmi jogszabály változások a  kereskedelmi vállalkozások létesítésének, működésének könnyítését jelenti, amely a szakma régi igényének felel meg. A korábbi hosszadalmas engedélyezési eljárásokat ugyanis a tevékenységek többségénél felváltja a bejelentési, nyilvántartásba vételi kötelezettség. Az ügyintézési idő lerövidülése, a kisebb adminisztráció kézzelfogható gazdasági előnyt is jelent a vállalkozások többségének, továbbá az egységes belső piaci szabályozás miatt javulhat piacra jutásuk esélye, s versenyképességük.

 

Az Európai Parlament és a Tanács végül 2006. december 12-én elfogadta a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet melynek rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 28-ig kell átültetniük nemzeti jogukba.

Az Irányelv abból indul ki, hogy a fogyasztók számára szélesebb körű, jobb és olcsóbb szolgáltatásokat biztosíthatna egy olyan szabad piac, amely a tagállamokat arra késztetné, hogy megszüntessék egyrészt a letelepedéssel járó, másrészt a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait is, ugyanakkor növeljék az átláthatóságot, és bővítsék a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatást, a szolgáltatás igénybevételének biztonságát.

Az irányelv célkitűzése, hogy felszámolja a szolgáltatók belső piaci tevékenységét nehezítő és drágító adminisztrációs terheket és a tagállami korlátozó rendelkezések lebontásával megvalósuljon a szolgáltatások szabadon működő tényleges belső piaca.

Az Irányelv egyúttal egyfajta közigazgatási reformot vezet be azáltal, hogy a tagállamok a szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges adminisztratív terheket a lehető legkisebb szintre csökkentik, illetve megszüntetik a más tagállamokból letelepedő vállalkozásokat hátrányosan megkülönböztető feltételeket, és biztosítják, hogy a szolgáltatók tevékenységét ne akadályozzák hosszadalmas, átláthatatlan és költséges engedélyezési eljárások.

Az irányelv átvétele hazánkban a 2009. évi LXXVI. törvénnyel került átvételre, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szól. E törvénnyel egyidejűleg változott a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény, továbbá számos érintett egyéb törvény, többek között a kereskedelmi törvény is. E törvények 2009. október 1-jén lépnek hatályba, amelyek többségéhez végrehajtási rendelet is kapcsolódik, ugyancsak október 1-jei hatálybalépéssel.

 

A kereskedelmi törvény módosulásának lényege a következő:

 

• Megszűnt az a fő elv, hogy kereskedelmi tevékenység csak működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható.

• A jövőben a kereskedés formáját a kereskedő választja meg, amely lehet üzlet, üzleten kívüli kereskedelem, csomagküldő kereskedelem, közterületi értékesítés, mozgóbolti árusítás, automatából történő árusítás, bevásárlóközpontokban, valamint vásárokon és piacokon történő árusítás.

 

• Alapelvként mondja ki a törvény, hogy a kereskedelmi tevékenységre irányuló szándékot a kereskedőnek be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnál, s a bejelentést követően tevékenységét megkezdheti.

• Az irányelvvel összhangban előírja a törvény azt is, hogy közérdekű ok fennállása esetén jogszabály bizonyos termékek forgalmazását működési engedélyköteles üzlethez kötheti, illetve külön törvény, vagy kormány-rendelet egyes termékek forgalmazását hatósági engedélyhez kötheti.

 

• Ugyancsak jogszabályi felhatalmazás van arra, hogy az egyes kereskedelmi formákban értékesíthető termékeket, - amennyiben az indokolt – korlátozza a végrehajtási rendelet. (ilyen pl. a közterületi árusítás)

 

• A bejelentésekről illetve a működési engedélyekről a kereskedelmi hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie, amelyet közzé kell tenni elektronikusan is, hogy ahhoz a hatóságok és a fogyasztók hozzáférjenek.

• Egyértelművé válik továbbá a módosulással a kereskedelmi hatóság hatásköre, eljárása, továbbá szankciói is.

 

A kereskedelmi törvény módosulása következtében az üzletek működéséről szóló, jelenleg hatályos kormány-rendelet október 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül, helyette a kereskedelmi tevékenységek folytatásáról szóló új rendelet  (210/2009. (IX. 29.) Korm. Rendelet :A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről) készült, amely részletesen tartalmazza a következőket.

 

• A jogszabály kereskedelmi hatóságként a mozgóboltok, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint az üzleten kívüli (házaló) kereskedelem esetén a kereskedő székhelye szerinti település (a fővárosban a kerületi) jegyzőt jelöli ki.

 

• Minden más kereskedelmi forma esetében a tevékenység helye szerinti település jegyző a kijelölt kereskedelmi hatóság, akár a működési engedély, akár a bejelentés esetében.

• A rendelet csak nagyon szűk körben határozza meg azt a termékkört, amelyek csak működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók. E termékek a dohányáruk, a veszélyes anyagok és készítmények, egyes festékek és lakkok, az állatgyógyászati készítmények, a fegyver, lőszer, robbanóanyag, növényvédőszerek, a nem veszélyes hulladékok, valamint az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok, a Jöt. szerinti üzemanyagok kivételével. E termékek forgalmazásához gyakorlatilag a jelenleg is hatályos rendben működési engedélyt kell kérni a tevékenység helye szerinti jegyzőtől, aki az egyablakos eljárási rend szerint ahol szükséges bevonja a szakhatóságokat, illetve a vállalkozás kérelmérehelyszíni szemlét tart.

 

 

Minden más termék forgalmazása esetén csak be kell jelenteni a folytatni

kívánt tevékenységet a rendeletben meghatározott adatokkal, amely  bejelentést a jegyző a termék forgalmazásában érintett szakhatóságokhoz továbbítja, akik a bejelentéstől számított 22 munkanapon belül ellenőrzést folytatnak le. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatják a jegyzőt, aki a kereskedőt az adott tevékenységgel az adott kereskedelmi formában nyilvántartásba veszi.

 

• Vannak azonban olyan termékek (főleg állati eredetű élelmiszerek) amelyeknél külön jogszabály írja elő, hogy azok forgalmazását a szakmailag érintett hatóságnak engedélyeznie kell. Ebben az esetben akereskedelmi törvény előírásaival összhangban e termékek csak ezeknek az engedélyeknek a birtokában forgalmazhatók bármilyen kereskedelmi formában, függetlenül attól, hogy e termékek a bejelentés-köteles

kategóriába tartoznak.

Ezért a jogszabály ezekre az esetekre tekintettel a jegyzőt közreműködő hatóságként jelöli ki, amely azt jelenti, hogy a vállalkozás a főszabályhoz igazodóan e tevékenységét is a jegyzőnél jelentheti be, azonban a jegyző ezt az érintett hatósághoz továbbítja. A hatóság az engedély megadásáról értesíti a jegyzőt a nyilvántartásba vétel érdekében. A vállalkozás az engedély iránti kérelmét közvetlenül az érintett hatósághoz is benyújthatja, aki ebben az esetben is az engedély megadásáról értesíti a jegyzőt.

 

 

• A által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyzők az önkormányzat honlapján közzéteszik.

• A jogszabály a kereskedelmi törvény felhatalmazása alapján egyes kereskedelmi formákban korlátozásokat is bevezet. Így például meghatározza azt, hogy közterületi értékesítés keretében csak mely termékeket lehet forgalmazni. A listában nem szereplő termékek közterületi értékesítéskeretében nem forgalmazhatóak. Korlátozza bizonyos termékek automatából, mozgóbolt útján, valamint üzleten kívüli (házaló) kereskedés útján történő árusítását is.

 

• Rendelkezik egyes termékek (pl. szexuális termékek, szeszesital) árusítási feltételeiről is, továbbá a kereskedelmi tevékenységek ellenőrzésében eljáró hatóságok eljárásairól, szankcióiról.

 

• Lényeges rendelkezés, hogy a rendelet a már működő, működési engedéllyel rendelkező vállalkozásokat nem érinti, a hatálybalépést követően a már működő és engedéllyel rendelkező üzletek esetében csak az első módosítási kérelemre kell a rendelet szerinti új működési engedélyről szóló igazolást kiadni.

 

Az előbbiekben részletezett kormány-rendeleten kívül módosulni fog a vásárokról és piacokról szóló kormányrendelet, amelyből, összhangban az új rendelettel, kikerül a csak üzlethez kötötten forgalmazható termékek köre, hiszen azt a kereskedelmei tevékenységek feltételeiről szóló rendelet fogja meghatározni, másrészt e rendelet része lesz a bevásárlóközpontok bejelentésére vonatkozó eljárás is.

www.nfgm.hu 2009.10.01.