Üdvözöljük a

Heves megyei Top 50: egyre erősödő feldolgozóipar | HKIK

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2018 Január >>
KeSzeCsüSzoVa
1234567
891011121314
15161718192021
2223
24
25262728
293031    

Heves megyei Top 50: egyre erősödő feldolgozóipar

Szerző: Nagy Kata | 2017. november 29.

Tízedik alkalommal jelent meg a megye gazdasági teljesítményét elemző és a megye nagyvállalkozásait bemutató TOP 50 kiadvány. A november 28-án tartott megjelenés alkalmából rendezett ünnepségen Dr. Bánhidy Péter a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dr. Liptai Kálmán az Eszterházy Károly Egyetem rektora, Dr. Olasz András a NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatóságának folyószámla kezelési és végrehajtási igazgatóhelyettese és Kühne Gábor a Heves Megyei Hírlap főszerkesztője tartott előadást.

A HKIK elnöke hangsúlyozta a megyei nagyvállalatok egyre nagyobbak lettek és a kicsik is gyarapodtak. Megyénkben az ipar, azon belül főleg a járműipar az országos átlagnál nagyobb jelentőségű, hatodik helyen állunk az egy főre jutó ipari termelésben. Ezt jól tükrözi, hogy az autóalkatrészek 30 %-át megyénk vállalatai állítják elő.

 

Dr. Liptai Kálmán rektor úr kiemelte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet működését, valamint a jelenleg futó három nagyprojektet. Javasolta, hogy vállalkozói összefogással hozzanak létre egy alapítványt, mely támogatja a fiatal értelmiségiek Egerbe költözését, vagy épüljenek fecskelakások.

 

Kühne Gábor a Heves Megyei Hírlap színes mellékleteit és a HEOL megújítását emelte ki.

 

dr. Olasz András
dr. Olasz András

A NAV szakembere hosszasan elemezte a megyei TOP vállalatok eredményeit, beszélt arról, hogy közel 232 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába, mely közel 60 milliárddal több a 2013-as befizetéseknél.

 

A NAV által készített elemzés szerint Heves megye gazdasági teljesítménye alapvetően a társasági adó hatálya alá tartozó társaságok, az egyéni vállalkozók és a különböző egyszerűsített adózási (EVA, KATA) módot választó vállalkozók tevékenységén alapul. Ezen belül a társas vállalkozások szerepe meghatározó, az elért árbevétel legnagyobb – évről–évre növekvő – hányadát, 2016-ban már több mint 95 százalékát biztosították. A megye gazdasági teljesítményének alakulásában jelentős szerepet játszik egy meglehetősen szűk adózói kör, a TOP 50 nagyvállalat, mely az összes árbevétel több mint 40 százalékát, a kivitel hattizedét, a belföldi eladások mintegy hatodát bonyolította, de a megtermelt hozzáadott érték több mint egyharmada is hozzájuk köthető.

 


2010. évben az előző évi mélypont után a teljesítmények stabilizálódása, a válságból való kilábalás jelei tapasztalhatók, de még csak a kivitel értéke haladta meg a válság előtti értéket. 2013. évtől kezdődően a teljesítménymutatók olyan mértékű javulást mutatnak, amely számos mutató esetében az országos átlagnál is lendületesebb. Ezt a trendet folytatva a tárgyévben további jelentős mértékű javulás tapasztalható, így 2016-ra csupán az átlagos állományi létszám mutatója nem érte el a 2007. évi értéket.
Részleteit tekintve, 2016. évben megyei szinten 9,6 százalékos ütemben növekedett a nettó árbevétel. A megyei székhelyű társaságok mintegy 1 667 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak, közel egytizedével többet az előző évinél. Ez a jelentős bővülés elsősorban az export számottevő emelkedésének köszönhető.


A megye gazdaságának húzóereje tehát továbbra is az export, mely 2016-ban már több mint kétszerese a válság előtti értéknek többek között annak köszönhetően, hogy idén 12,6 százalékkal meghaladja az előző évit. A bővülés mintegy héttizede igen koncentráltan, néhány nagyvállalatnál jelentkezett. A 963 milliárd forintot is meghaladó export az összes árbevételnek az elmúlt évekhez hasonlóan több mint a felét biztosította, amely jóval meghaladja a 2007. évi négytizedes arányt. A külpiacokra történő eladási érték alakulásánál azonban nem hagyható figyelmen kívül a forint árfolyama, amely a kivitel erősödésének irányába hat.
A megyei export árbevétel súlyát jól tükrözi, hogy az elmúlt tíz évben a társaságok által elért nettó árbevétel elmozdulásának irányát és mértékét a határon túlra történő értékesítés alapjaiban határozta meg.

 

A 2010-2011 közötti időszakban kedvező volt, hogy a megye gazdasági fellendüléséhez nélkülözhetetlen hazai felvevőpiac a határon túli értékesítés jelentős bővülésével párhuzamosan, bár annál jóval szerényebb ütemben bővült. A 2014-es évben jelentős mértékű 8,9 százalékos növekedés tapasztalható, amely meghaladta a nemzetgazdasági átlagot is. Ez a bővülés 2015-ben kissé megtorpanni látszott, hiszen a társaságok összesített adatai csupán 1,1 százalékos hazai keresletgyarapodást mutattak. 2016-ban aztán újra növekedési pályára állt a hazai felvevőpiac, hiszen 5,7 százalékos emelkedés mérhető e tekintetben. A növekedési ütem hatására a belföldi értékesítésből származó összeg már meghaladja a válság kirobbanását megelőző időszakét. A belföldi forgalom, a belső felhasználás erősödésében vélhetően szerepet játszott többek között az egyre javuló gazdasági környezet, az alacsony jegybanki alapkamat és infláció mellett a lakosság fogyasztások erősödése is. A törvényi változások és egyéb kormányzati intézkedések is meglehetősen összetett, többirányú hatást gyakoroltak a keresletet, illetve a fogyasztást befolyásoló jövedelmek alakulására.
Az előbbiek nyomán a társaságok által előállított új érték, a hozzáadott érték is kedvezően alakult. 2012. évig rendre 13, illetve 8,2 százalékkal növekedett, azonban 2012-ben az enyhe megtorpanásnak köszönhetően ismét alulmúlta a 2007. évi szintet. Mindezek után a 2013. évtől kezdődő jelentős, idén 10,3 százalékos növekedéseknek köszönhetően összege több mint 337 milliárd forint volt.


Heves megyében a társas vállalkozások átlagos állományi létszáma a 2009. évi többezres csökkenés után folyamatosan – 2010-ben csak minimálisan, 2011-ben azonban már valamivel erőteljesebben, 6,3 százalékkal – gyarapodott, ezt követően 2012-ben és 2013-ban viszont 3-3,5 százalékkal, közel 45,1 ezer főre fogyatkozott. Ez a tendencia 2014-2015 években emelkedésbe fordult át, amely 2016-ban bázis szinten maradt. Ez az érték ezzel együtt is még mintegy 5,6 százalékkal elmarad a válság kirobbanását megelőző 2007. évitől. Országos szinten a bázisévhez viszonyítva megyeivel közel azonos trend következett be a foglalkoztatottak számában.
A társaságok alkalmazottainak átlagbére az elmúlt évben és idén is az inflációt jóval meghaladó ütemben, 2016-ban összesen mintegy 8,9 százalékkal, 2 862 ezer forintra növekedett. Az átlagbér megyei növekedése kissé meghaladja az országos átlagot, így a fajlagos megyei érték a hazai átlagnak 102 százaléka, tehát a megyei és országos bérviszonyok közötti relatív különbség megfordult az elmúlt időszakban.
A megye nagyságrendjét jól tükrözi az országos teljesítménymutatókból való részesedése, mely 2016-ban kismértékben növekedett az elmúlt évihez képest, 1,3 és 3,6 százalék között alakult.