A munkavállaló vasárnap és munkaszüneti napon rendes és rendkívüli munkaidőben csak kivételesen, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben meghatározott esetekben végezhet munkát. Ehhez a munkáltató által folytatott tevékenységnek vagy a munkakörnek a sajátossága adhat alapot, a termelés és a szolgáltatások szükségleteihez, illetve a közérdek szolgálatához igazodóan.

Vasárnap, illetve munkaszüneti napon rendes munkaidőben csak olyan tevékenység keretében foglalkoztathatók rendes munkaidőben a munkavállalók, amelyek végzése közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges.

A munkáltató főszabályként az általános munkarend szabályai szerint, vagyis heti öt napra, hétfőtől péntekig, minden napra egyenlő mértékben osztja be a munkavállalók munkaidejét, tehát a szombat és a vasárnap a munkavállaló két pihenőnapja. Ettől eltérően a munkaidő egyenlőtlen beosztására csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén van lehetőség. Ilyen esetben a munkaidő beosztható a hét bármely napjára, illetve az egyes munkanapokra egyenlőtlenül, figyelembe véve a vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzés szabályait. A munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazása esetén is rendkívüli munkaidőnek minősül. Kötetlen munkarend esetén a vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

A vasárnapi munkavégzésre beosztás jogcímétől függ, hogy a munkáltató köteles-e a vasárnapi 50 %-os bérpótlék megfizetésére, míg munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén minden esetben a 100 %-os bérpótlék megilleti a munkavállalót

A munka törvénykönyve (Mt.) 101. § (1) bekezdése alapján vasárnapra rendes munkaidő, ha:

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b) az idényjellegű,

c) a megszakítás nélküli,

d) a több műszakos tevékenység keretében,

e) a készenléti jellegű munkakörben,

f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,

h) külföldön történő munkavégzés során, valamint

i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Fontos tudni, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Ettől eltérően

– a megszakítás nélküli,

– a több műszakos,

– az idényjellegű tevékenység

keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.

Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

Kivételt képez ez alól a szabály alól a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Tekintettel arra, hogy ez nem feltétlenül azonos az általános munkarend szerinti munkanapokkal, szabadság kiadható vasárnapra is, ha a munkavállaló beosztás szerint azon a vasárnapot munkát végezne.

Nem a vasárnapra, hanem a munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni:

– vasárnapra eső munkaszüneti nap esetén,

– húsvétvasárnap esetén,

– pünkösdvasárnap esetén.

A vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzés esetén járó bérpótlékokra vonatkozó szabályok

Vasárnapi pótlék

Önmagában a vasárnapi munkavégzés nem alapozza meg a pótlékra való jogosultságot.

a) Vasárnapi pótlék rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén
Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (ún. vasárnapi pótlék) abban az esetben jár a munkavállalónak, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag azért kötelezhető, mert

– a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatják,

– a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatják,

– a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatják.

Amennyiben a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére az Mt. 101. § (1) bekezdésében foglalt egyéb okból is sor kerülhet (például rendeltetése folytán vasárnap is működő munkakörben történő munkavégzés okán), a munkavállalót vasárnapi pótlék a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre tekintettel nem illeti meg.

b) Vasárnapi pótlék rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén
A vasárnapi pótlék rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén is megilleti
a munkavállalót,
– ha a munkavállalónak rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén is
járna vasárnapi pótlék (lásd fentebb), vagy
– ha a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésre vasárnap
nem kötelezhető.

A vasárnapi pótlék a munkavállalónak a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó 50 százalékos bérpótlék mellett jár.

A vasárnapi pótlék figyelembevétele a távolléti díj számításakor

A távolléti díjat az alábbiak figyelembevételével kell megállapítani:

– az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány,

– az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és a 151. § szerinti bérpótlék (vasárnapi pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenlét, illetve ügyelet esetén járó pótlék).

A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén járó bérpótlék

A munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg az alábbi napokon történő munkavégzés esetén:

– munkaszüneti napon, ideértve a vasárnapra eső munkaszüneti napot,

– húsvétvasárnap,

– pünkösdvasárnap.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg. A bérpótlék mértéke 50 százalék,
ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
A munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén járó bérpótlék a munkavállalónak a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó 50 százalékos bérpótlék mellett jár.

További tájékoztatás a vasárnapi és munkaszüneti napon végzett munka speciális eltérő szabályairól IDE KATTINTVA olvashat.