Vegyes tapasztalatokkal zárult a munkaügyi hatóság a 2018. évi hatósági ellenőrzési terv szerint 2018. június 18. és július 6. között lefolytatott a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzése, derül ki a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentéséből.
Ahogy az elmúlt években, a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya az idén nyáron is lefolytatta „a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést”
Az akcióellenőrzésnek kiemelt ágazati területe nem volt, a hatóság munkatársai a célpontok kiválasztása során törekedtek minden nemzetgazdasági ágazatban a munkáltatók minél szélesebb körét ellenőrizni. A „nyári szezon” miatt nagyobb figyelmet kapott az építőipar, a kereskedelem, (pl. élelmiszerbolt, sportruházati üzlet, órabolt, virágbolt, zöldség-gyümölcs árusító hely, dohánybolt, húsbolt) és a vendéglátás (étterem, fagylaltozó, söröző, pizzéria, kávézó, cukrászda), továbbá az úgynevezett „egyéb” ágazatokban (pl.: utazási iroda, fogászati rendelő, számítástechnikai szerviz, szolárium, fodrászat, lottózó, pénzváltó, edzőterem, szoftverfejlesztő cég) is nagyobb volt az ellenőrzések száma, melynek egyik oka, hogy 2018-ban az ellenőrzési irányelv kiemelt hangsúlyt helyez ezeknek a területeknek vizsgálatára, így biztosítva az ott dolgozó munkavállalók jogait.
- A szabálytalanul foglalkoztatók aránya az elmúlt három év hasonló akcióellenőrzéseihez képest csökkent.
- A feketefoglalkoztatás miatt kellett a legtöbbször intézkedni a hatóság munkatársainak és a legtöbb munkavállalót is ez a szabálytalanság érintette.
- A feketefoglalkoztatás az elmúlt négy év ugyanilyen tárgykörű akcióellenőrzéseit figyelembe véve a következőképpen alakult. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra figyelemmel
2015: 21 százalék,
2016: 25 százalék,
2017: 34 százalék,
2018: 28 százalék;
a szabálytalansággal érintett munkavállalókra vetítve:
2015: 29 százalék,
2016: 23 százalék,
2017: 40 százalék,
2018: 40 százalék;
az érintettek számát tekintve:
2015: 961 fő,
2016: 996 fő,
2017: 1157 fő,
2018: 873 fő.
- Az egyes ágazatokban ellenőrzéssel érintett munkavállalók és a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya növekedett a kereskedelem és a feldolgozóipar területén csökkent a vagyonvédelem, mezőgazdaság szektorokban és stagnál a vendéglátásban.
- Az építőipar területén továbbra is kiemelkedően magas volt a feketefoglalkoztatás, annak ellenére, hogy az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalók és feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya csökkent. Az építőiparban az akcióellenőrzés tapasztalatai alapján minden 2. munkavállalót feketén foglalkoztatnak.
- Egyes szociális szövetkezetek foglalkoztatási gyakorlata – a megküldött tapasztalatok alapján – a rendeltetés ellenes joggyakorlás gyanúját veti fel.
- A munkaidő-nyilvántartással és munkaidő-beosztással kapcsolatos szabálytalanságok száma továbbra is jelentős, melyek elfedik az esetleges egyéb szabálytalanságokat is.
- A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok az elmúlt évhez képest csekélyebb mértékben volt tapasztalhatóak.
- Az akcióellenőrzés megerősítette az elmúlt 1,5 év tapasztalatát, hogy a minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanság továbbra sem jellemző.
- A bejelentés nélküli foglalkoztatás ugyanakkor továbbra is jelen van a munka világában.
Tipikus jogsértések
Az akcióellenőrzés során a munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak. A jogsértéssel érintett munkavállalók közül 40 százaléknál volt megállapítható a 7 feketefoglalkoztatás, mely szám a tavalyi évben lefolytatott akcióellenőrzéssel megegyezik, míg az összes intézkedésből 43 százalék ennek a szabálytalanságnak a jogkövetkezménye volt.
A legrosszabb kép az építőiparban mutatkozott, figyelemmel arra, hogy a hatóság a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók 60 százalékát ebben az ágazatban találta, igaz a vizsgálatok több mint harmada terjedt ki ezekre a vállalkozásokra. Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalók számához viszonyítva az építőiparban dolgozók több mint felét (54 százalék) foglalkoztatták feketén, mely a tavalyi évhez képest (58 százalék) kisebb „javulást” jelent, de az ágazatban az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve jelentős növekedés tapasztalható, ami a feketefoglalkoztatást illeti.
A feketén foglalkoztatottak 9-9 százalékát adta a kereskedelem és a vendéglátás. A kereskedelem területén, ez a szabálytalanság az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a legrosszabb arányt hozta, az elmúlt 4 év hasonló tárgyú akcióellenőrzéseit figyelembe véve.
A vendéglátás a tavalyi akcióellenőrzéshez képest stagnálást mutat, ami az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók és feketén foglalkoztatott munkavállalók arányát illeti és tartja a javuló tendenciáját, 2015-höz és 2016-hoz képest.
A feketén foglalkoztatottak 9-9 százalékát adta a kereskedelem és a vendéglátás. A kereskedelem területén, ez a szabálytalanság az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a legrosszabb arányt hozta, az elmúlt 4 év hasonló tárgyú akcióellenőrzéseit figyelembe véve.
A vendéglátás a tavalyi akcióellenőrzéshez képest stagnálást mutat, ami az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók és feketén foglalkoztatott munkavállalók arányát illeti és tartja a javuló tendenciáját, 2015-höz és 2016-hoz képest.
A feldolgozóiparban az elmúlt akcióellenőrzésekhez képest jelentős növekedés figyelhető meg az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalók és feketén foglalkoztatott munkavállalók arányát tekintve. (A 65 fő „feketemunkásból” 49 főt egy Csongrád megyei zöldségcsomagoló munkáltató foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatás keretében az illetékes adóhatósághoz történő bejelentés nélkül.)
A vagyonvédelem területén idén kevesebb munkavállaló volt ellenőrzéssel érintve és feketén foglalkoztatva a tavalyi évi akcióellenőrzéshez képest. Az elmúlt 3 évben a „nyári” akcióellenőrzéseken vagyonvédelemben foglalkoztatottak körülbelül harmadát érintette feketefoglalkoztatás. A tavalyi évhez képest azonban kisebb csökkenés volt tapasztalható 2018-ban.
A mezőgazdasági ágazatban a tavalyi kiugróan kedvezőtlen tapasztalatok (58 százalék) mérséklődtek (29 százalék), ami az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkáltatók és a feketefoglalkoztatás arányát illeti és hasonlóak a 2015. (29 százalék) és 2016. (32 százalék) évi akcióellenőrzések adataihoz.
Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően kiemelkedő volt a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) is. Az intézkedések 31 százalék át ezek a jogsértések adták. A jogsértés az építőipar és a feldolgozóipar területén dolgozó munkavállalókat érintette legnagyobb számban (24 százalék és 21 százalék). A bejelentés hiánya mellett a nyilvántartási kötelezettség megszegése is az építőipar jellemzője, mely főként úgy valósul meg, hogy egyáltalán nincs munkaidő nyilvántartás.
A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése a kereskedelem és a vendéglátás, területén is jellemző, a szabálytalansággal érintett munkavállalók 15 és 14 százaléka került ki ezekből a szektorokból. Említést érdemel, hogy tavaly a kereskedelemben foglalkoztatottakat érintette legnagyobb számban ez a szabálytalanság, az idén azonban lényegesen kisebb volt ez a létszám az ágazatban.
Az intézkedések 13 százaléka történt a munkaidőre vonatkozó szabályok meg nem tartása miatt. Ez a szabálytalanság a korábbi tapasztalatoknak megfelelően a munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megszegésével történt. Az idei akcióellenőrzés során ez a szabálytalanság közel azonos számban érintette a feldolgozóipar (104 fő) a vendéglátás (97 fő) és a kereskedelem (95 fő) területén dolgozó munkavállalókat.
A pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok idén érintették a legtöbb munkavállalót az előző „nyári” célzott ellenőrzésekhez viszonyítva, mely annak köszönhető, hogy egy Komárom- Esztergom megyei feldolgozóipari munkáltató 244 munkavállaló vonatkozásában nem tartotta be a munkaközi szünetre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A pihenőidővel kapcsolatos más szabálytalanságok (napi, heti pihenőidő mértékének megszegése) nem volt jellemző az akcióellenőrzés során.
A munkabérrel kapcsolatos jogsértések – mind az intézkedések számát, mind az érintett munkavállalói létszámot tekintve – idén volt a legalacsonyabb 2015-től kezdve. Az intézkedések 4 százalékát a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok alapozták meg, az érintett munkavállalói létszám az összes szabálytalansággal érintett munkavállalóhoz viszonyítva szintén 4 százalék volt.
Bejelntés nélküli foglalkoztatás
Az elmúlt évek tapasztalataival egyezően továbbra is a munkaviszonyban foglalkoztatottak bejelentésének elmulasztása volt a leggyakoribb előfordulási forma, emellett jelentős az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók bejelentésének elmulasztása is. Megállapítható, hogy a feketefoglalkoztatás több mint 85 százaléka a bejelentés elmulasztásával valósul meg.
Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének hiánya hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. A munkavállalók és a munkáltatók képviselőinek elmondása alapján sokszor éppen azért választják ezt a foglalkoztatási formát a hagyományos, munkaszerződéssel létesített munkaviszony helyett, mert így a kifizetett munkabérből a munkáltató nem vonja le a különböző tartozásokat, letiltásokat (pl. banki követeléseket, köztartozásokat, gyermektartásdíjat, stb.). A munkáltatóknak és nyilvánvalóan a munkavállalóknak is kényelmesebb lenne a munkaszerződéses forma, de ezt a többnyire szerény körülmények között élő és levonandó tartozással rendelkező munkavállalók anyagi okokból kerülik.
Az akcióellenőrzés során több munkáltató hivatkozott arra, miszerint úgy tudták, hogy egyszerűsített foglalkoztatáshoz kötődő bejelentést csak reggel 8 óráig lehet tenni. Vélhetőleg összetévesztik a jogviszony törlésével, amit valóban a foglalkoztatás napján reggel 8 óráig lehet sikeresen benyújtani az illetékes adóhatóság felé.
Általános tapasztalatként elmondható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatással leginkább fertőzött ágazat az építőipar.
Egyre többször találkoznak az ellenőrzések során a hatóság munkatársai „természetes személy” (ún. „kontár”) foglalkoztatóval. Ezekben az esetekben a munkáltató nem rendelkezik vállalkozással, sokszor pl. az építtető tulajdonos nem is tudja, hogy a megbízott szakember nem vállalkozó. Az építés-kivitelezési munkaterületeken ilyen esetekben nehézkes, összetett bizonyítást igénylő feladat a munkáltató kilétének megállapítása. Egyes megyékben (Heves, Baranya) megfigyelhető, hogy a magánszemély munkáltatók száma ugrásszerűen növekszik. Ezek egy része a nyilvántartások alapján beazonosítható okból magyarázható, pl. egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenységét az ellenőrzés napján szünetelteti, vagy már megszüntette; kényszertörlés alá került társas vállalkozás esetében az ügyvezető, mint természetes személy terhére esik a feltárt jogszabálysértés. Más esetben a gazdasági tevékenységet végző személy a tevékenység folytatásához nem rendelkezik engedéllyel/azt nem jelentette be, így ezekben az ügyekben jelzéssel él a munkaügyi hatóság az illetékes jegyző felé.
A legtöbb esetben a foglalkoztatás csak a munkaügyi ellenőrzés napjára és az azt megelőző rövidebb időszakra állapítható meg. A bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók bejelentése iránt a munkáltatók jellemzően már a helyszíni ellenőrzés során, vagy még aznap intézkednek.
Azok a munkáltatók, akik az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalót az adóhatóság felé bejelentik, általában – annak ellenére, hogy a jogszabály nem teszi kötelezővé – egyszerűsített munkaszerződést is kötnek a munkavállalókkal, mert így a munkaidő-nyilvántartás vezetésével és a munkabér írásba foglalt elszámolásával kapcsolatos adminisztráció nem kötelező.
Bejelentés nélküli foglalkoztatás során a feltárt esetek nagy részében a munkavállalók nem rendelkeztek írásba foglalt munkaszerződéssel sem. A munkaszerződések hiánya általában szorosan összefügg a bejelentés hiányával, így amikor a bejelentést szabályszerűen megtették a munkáltatók, a munkaszerződés hiánya ritka, ha ilyen előfordul, akkor a földrajzi távolságok vagy adminisztratív nehézségek miatt nem kerül rá sor.
Pozitívum azonban, hogy amennyiben munkaszerződést kötnek a munkáltatók a munkavállalókkal, azok az Mt. szabályainak megfelelő tartalmúak és a tájékoztatási kötelezettségüknek is eleget tesznek a foglalkoztatók.
Esetenként előfordult, hogy a munkavállalók részmunkaidőben történő bejelentése valójában teljes vagy magasabb heti munkaidőben történő munkavégzést leplezett. E jogsértés feltehetően nagyobb számban fordul elő (különösen a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése miatt), de az esetek döntő többségében a bizonyítást megnehezíti, hogy a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni.
A gazdasági válság miatt bevezetett kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartották vissza a jogsértésektől az egyebekben gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat. A többség már tudatában volt annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhettek el a befizetendő adók és járulékok „megtakarításával”.
E tapasztalatok figyelembevételével szükségesnek mutatkozott a minimális foglalkoztatási szabály megszegése (a bejelentés elmulasztása) esetén változtatni a korábbi jogkövetkezményeken, így 2018-tól kezdve ez a szabálytalanság már első esetben is munkaügyi bírságot von maga után. Az új szabályok alkalmazása megmutatkozik a döntések számának alakulásán is, alábbi diagramon jól kivehető a munkaügyi bírságok számának megugrása, míg a figyelmeztetések gyakorlatilag eltűntek az előző évek „nyári” akcióellenőrzéseihez képest.
A teljes jelentés IDE kattintva tölthető le.