A visszaváltási rendszer nem teljesen új dolog Magyarországon, de annak a különböző palackokra vonatkozó kötelező visszaváltási lefedettsége igen. Szlovákiában, Horvátországban, Németországban és sok más országban is már évek óta felszámolnak 10-20 eurócentet például az alumíniumdobozos italokért, vagy akár a PET-palackos vizekért, üdítőkért.
Jelenleg növekvő mennyiségű hulladék képződik, ami növekvő környezeti terheléssel jár, hiszen a fogyasztók részéről motiváció a palackok összegyűjtésére. Ennek következtében óriási a pazarlás, hiszen értékes haszonanyag megy veszendőbe (hulladék nem szemét).
Ennek a rendszernek köszönhetően valóság lehet a PET-palackok és aluminiumdobozok akár 100%-os viszaváltása, Szolvákiában például egy éven belül 70%-os visszaváltási arányt eredményezett a rendszer bevezetése.
A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe a következőket sorolja:
Fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen,
- műanyag, fém vagy üveg alapanyagú,
- palack vagy doboz formájú,
- nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely
- 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír. •
Kivétel: tej és tejalapú italtermék, csekély mennyiségű kibocsátók (+ speciális formájú palackok)
Vizsgáljuk meg, hogyan történik a visszaváltás számviteli elszámolása:
A Korm. rendelet a kötelezően visszaváltási díjas termékeken belül megkülönbözteti az újrahasználható és a nem újrahasználható termékeket, azokra vonatkozóan részben eltérő ágazati szabályokat megállapítva, valamint szabályozza az önkéntesen visszaváltási díjas termékek forgalmazását is.
A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díját a gyártónak (ideértve a terméket külföldről importálót is) a MOHU mint a visszaváltási rendszert üzemeltető koncessziós társaság felé kell megfizetni, melyet egyéb ráfordításként kell elszámolni. A hivatkozott ágazati szabályozás szerint az érintett kötelezően visszaváltási díjas termékek értékesítésekor a visszaváltási díjat fel kell számítani, így – a számviteli törvény általános előírásait alkalmazva – a visszaváltási díjjal növelt ellenértéket kell értékesítés nettó árbevételeként elszámolni. A forgalmazó által megvásárolt terméknél a visszaváltási díj a megvásárolt termék bekerülési értékének a részét képezi, így amikor a termék a forgalmazó részéről továbbértékesítésre kerül, akkor ez a bekerülési érték jelenik meg eladott áruk beszerzési értékeként. A fogyasztó a nem újrahasználható termékek visszaváltása esetén a visszaváltási díjat a koncessziós társaságtól kaphatja vissza, vagy a forgalmazón keresztül, vagy a koncessziós társaságtól közvetlenül. Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazó által a fogyasztónak visszafizetett visszaváltási díjat a forgalmazónál a koncessziós társasággal szembeni egyéb követelésként kell kimutatni, mindaddig, míg az pénzügyileg vagy egyéb más módon nem rendeződik (visszaváltó berendezésből elszállított visszaváltási díjas termék után a visszaváltó berendezés által kiállított voucher, utalvány alapján a koncessziós társaságtól megkapott visszaváltási díj elszámolása szintén az előbbiek szerint történik).
A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (csomagolás) darabonkénti visszaváltási díja egységesen 50 forint, a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék (csomagolás) darabonkénti visszaváltási díját, ahogyan az önkéntesen visszaváltási díjas termék visszaváltási díját is, a gyártó határozza meg.
A kötelezően visszaváltási díjas csomagolású italtermék a Korm. rendeletben meghatározott visszaváltási díjjal megnövelt vételáron hozható forgalomba, illetve forgalmazható, kivéve, ha fogyasztónak történő értékesítés esetén az italtermékkel együtt annak csomagolása nem kerül átadásra a fogyasztó részére.
A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek tekintetében a visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság üzemelteti. Ennek keretében a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket (palackot, dobozt) visszaváltó fogyasztónak az 50 forintos visszaváltási díjat a koncessziós társaság téríti vissza (adott esetben a vele szerződött forgalmazókon keresztül), és e termékek mint hulladékok kezeléséről a koncessziós társaság gondoskodik, azok nem kerülnek vissza a gyártókhoz. A koncessziós társaság részére a visszaváltási díjakat a gyártók havi rendszerességgel megfizetik; minden gyártó az általa a tárgyhónapban forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek után fizeti meg a koncessziós társaság részére a visszaváltási díjat. Mivel a koncessziós társaság a visszaváltási díjat azzal a céllal veszi át a gyártótól, hogy azt a göngyöleg visszaváltásakor a fogyasztó részére visszafizesse, annak összege mint elszámolási kötelezettséggel nyilvántartott pénzeszköz nem tartozik bele az egyébként a koncessziós társaság által a gyártók részére nyújtott szolgáltatások adóalapjába.
Az Áfa tv. kizárólag a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára vonatkozóan határoz meg 2024. január 1-jétől különös szabályokat, azzal, hogy az Áfa tv. alkalmazásában kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméknek az a Korm. rendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék minősül, amit így is hoztak forgalomba. Ebből következően, ha az adóalany – élve a Korm. rendelet szerinti átmeneti szabállyal – olyan terméket, amely a Korm. rendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülne, a Korm. rendelet hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések alapján hoz forgalomba, akkor arra nem az Áfa tv. különös szabályai alkalmazandóak.
Azon kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltási díja, mely terméket így is hoztak forgalomba (azaz az Áfa tv. értelmében vett visszaváltási díj) a 2024. január 1-jén hatályba lépő különös szabályok értelmében nem tartozik bele az adó alapjába.
Ennek megfelelően, ha az adóalany olyan italterméket értékesít, melynek csomagolása (a palack vagy doboz) az Áfa tv. értelmében kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék, akkor az 50 forint összegű visszaváltási díj nem része az értékesítés adóalapjának, vagyis az után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
A Korm. rendelet kimondja, hogy a visszaváltási díjat a termékértékesítésről kibocsátott számlán vagy nyugtán az italtermék ellenértékétől elkülönítve kell feltüntetni. Ez a rendelkezés az Áfa tv. értelmében kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltási díja tekintetében azt jelenti, hogy azt a termékértékesítés számláján áfa hatályán kívüli tételként kell szerepeltetni.
Ezzel összhangban az ilyen termék (palack, doboz) visszaváltásakor és a visszaváltási díj visszafizetésekor nem csökkenthető az adóalap a visszaváltási díjjal.
Ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (melyet 2023. december 31-ét követően ilyenként is hoztak forgalomba) nem kerül visszaváltásra, azt az esetet az Áfa tv. termékértékesítésnek minősíti. Ebből következően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adott naptári évben forgalomba hozott összmennyiségének és az adott naptári évben visszaváltott összmennyiségének különbözete után adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adót a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany, vagyis a koncessziós társaság köteles megfizetni minden naptári év utolsó napján. Az adó alapja a vissza nem váltott termékekre eső visszaváltási díj, melyet úgy kell tekinteni, hogy már az adót is tartalmazza, ezért a fizetendő adót 21,26%-os adómértékkel kell megállapítani. Ha az adott évben több terméket váltottak vissza, mint amennyit forgalomba hoztak, az adóalap nulla, vagyis ez esetben nem keletkezik adókötelezettség. A koncessziós társaságot, mivel terméket beszerző személy nem azonosítható, számlakibocsátási kötelezettség ezen termékértékesítése után nem terheli.
Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek esetében a gyártónak kell a forgalmazó, vagy a fogyasztó részére a visszaváltási díjat visszafizetnie, így ennek az elszámolása a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások szerint történik. A helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik). A forgalmazónál a visszakapott visszaváltási díjat az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tételként kell elszámolni.
A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek visszaváltási díjára és az önkéntesen visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjára, valamint minden más olyan esetre, amikor a termék értékesítésekor a göngyölegre díjat számítanak fel, amely díjat a göngyöleg visszaváltásakor visszatérítenek (részben ide tartoznak azok az esetek is, amikor az adóalany – élve a Korm. rendelet szerinti átmeneti szabállyal – olyan terméket, amely a Korm. rendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülne, a Korm. rendelet hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések alapján hoz forgalomba), az Áfa tv. általános szabályai, illetve az Áfa tv. betétdíjjal összefüggő szabályai alkalmazandók. (A betétdíj kifejezés az Áfa tv. alkalmazásában a szó köznapi jelentésének megfelelően értelmezendő.) Így, ha az értékesített termék göngyölege (csomagolása) után külön díjat (betétdíjat) számítanak fel, az a termékértékesítés adóalapjába beépül, és ha a göngyöleg (a betétdíjas termék) visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, a visszatérített ellenértékkel az adóalap utólag csökken.
Vendéglátás esetében:
Büféknek, éttermeknek nem kell visszaváltási helyet működtetniük, hiszen valószínűleg nem érik el a 400 négyzetméteres határt. Viszont fognak visszaváltási díjas termékeket forgalmazni. A fentiek értelmében az a szabály, hogy a visszaváltási díjat a vendégnek meg kell fizetnie, ha a terméket a csomagolással együtt kapja meg. Egy étteremben nem viszi el az üveget az asztalról, így itt nincs ilyen díj. Büfénél viszont elvitelre a dobozos üdítőt, pizzéria házhoz szállítja az üdítőt, így ezeknél fel kell számítani az új betétdíjakat is. A rendelet szerint a visszaváltási díjat elkülönítve kell feltüntetni a számlán és a nyugtákon is.
Szíves figyelmükbe ajánlom az MKIK honlapján közzétett DRS rendszer megismerése és zökkenőmentes bevezetése érdekében a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetséggel közösen készített rövid tájékoztató anyagot a rendszer fontosabb tudnivalóiról.