Az energiaválság hatásait augusztustól kezdtük el megérezni, amikortól az rezsitámogatás megváltoztatásával arra ösztönöztek mindenkit, hogy takarékoskodjon energiafelhasználásával. Most már nem csak a környezettudatosságra való törekvés miatt, hanem anyagilag se mindegy, mennyit fogyasztunk.
Közel másfél éve zajlik Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a LIFE-IP North-HU-Trans projekt, melynek célja a mátrai erőmű és régiójának fenntartható igazságos átmenetére irányuló zöld jövőkép kialakítása. A program egyik célcsoportja a térségben élő lakosság, akik közvetetten érintettek a szénkivezetés gazdasági és társadalmi hatásaiban. Ezért a konzorciumban résztvevő néhány szervezett „Hogyan csökkentheti otthona rezsiköltségeit” címmel tájékoztató előadást tartott november közepén Erken, Halmajugrán, Vattán, Csincsén, Markazon és Abasáron.
A fórumon Bednárik János az MVM Optimum Zrt-től a lakóépületek energiahatékonyságát növelő javaslatokat szemléltetett. A jelenlévők megtudták, hogy a legtöbb hő a falakon távozik, így annak szigetelésével hozzájárulhatunk otthonunk hőmegtartó képességéhez. A szakember egy konkrét példán demonstrálta, mennyivel csökkenthető egy ház fűtésre fordított költsége, ha a gázkonvektoros, egyrétegű ablakkal rendelkező és 30 cm-es téglából épített házat korszerűsítjük. Beszélt még a hőszivattyú hatékonyságáról, a H tarifáról és a jövő energiaközösségi modelljéről is.
Vásárhelyi Csenge a Nyugat-Balkáni Zöld Központ munkatársa sorra vette, hogy mindennapi szokásaink megváltoztatásával, mennyit tehetünk az energiahatékonyság érdekében. A tippjei között szerepelt, hogy használjunk vastag függönyöket, huzatfogókat a rosszul szigetelő nyílászárók előtt, hőtükröt a főtőtestek mögött, vegyük le a vízmelegítő hőfokát 50 celsiusra és vízkőtelenítsük az elektromos bojlert, elektromos eszközeinket áramtalanítsuk és használjunk LED izzókat.
A kiválasztott települések egy része fokozottan érintett a szénkivezetésben, hiszen a Nyugat-Balkáni Zöld Központ felmérése szerint a lakosság nagy része fűt szénnel, és saját erejéből nem képes arra, hogy fűtési rendszerét átalakítsa. Erről a kutatásról beszélt Taksz Lilla a Nyugat-Balkáni Zöld Központ munkatársa.
A kiválasztott településeken az elkövetkezendő években aktívan jelen lesz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, hogy közvetlen kapcsolat kialakításával segítse a térségben élők energianehézségeinek megoldását.
Az előadásokon közel 150 fő vett részt.
A programhoz szakmai segítséget nyújtott az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen működő Szénrégió Bizottság titkársága, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és az MVM Optimum Zrt.