Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján, az elkövetkező napokban várhatóan magas napi középhőmérsékletre tekintettel a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya felhívja a dolgozókat a melegben végzett munka veszélyei re, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmében szükséges intézkedések megtételére.
Hőséghullámok idején a munkavégzés még fokozottabb megterhelést jelent a szervezetre, az átlagosnál melegebb időben az egészséges szervezetet is extrém igénybevétel érheti. A tartós meleg környezeti hőmérséklet (magas napi középhőmérséklet) és a fizikai munka a
szervezetben többlethőtermelést okoz, ami megnöveli a hőártalmak (pl. hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta) kialakulásának kockázatát. A hőstressz, kiszáradás a legrosszabb esetben halálhoz is vezethet.
A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka – a szükséges megelőző intézkedések hiányában – a szellemi éberség alacsonyabb szintjével, csökkenő mértékű elővigyázatossággal és fizikai teljesítőképességgel járhat együtt. A hőség hatására bekövetkező élettani változások (pl. figyelmetlenség, reakcióidő növekedése, fáradékonyság, nedves, csúszós kéz) növelik a munkahelyi balesetek kockázatát is, ezért kiemelten fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a meleg, forró napokhoz.
A szabadban dolgozók számára különösen nagy és növekvő egészségi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a hőhullámok, valamint az erős UV- (különösen az UV-B) sugárzás. Az ő védelmük az időjárás káros hatásaitól azért is fontos, mert számukra a munkavégzés helyének és idejének megválasztási lehetősége korlátozott. Kiemelten veszélyeztettek a várandósok is.
A hőártalmak kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezők:
– hőhullámok: tartós magas környezeti hőmérséklet és páratartalom,
– közvetlen és erős napsugárzás (árnyékos terület hiánya),
– hőexpozícióval járó technológia (pl. gépek, berendezések beltéri hőkibocsátása),
– elégtelen légáramlás (nem megfelelő szellőzési viszonyok),
– intenzív verejtékezés, alacsony folyadék- és só (elektrolit) bevitel,
– nehéz fizikai munka,
– hőleadást gátló ruházat,
– az akklimatizáció (hőalkalmazkodás feltételeinek) hiánya,
– nem megfelelő fizikai állapot (pl. elhízás, alultápláltság) vagy egészségi problémák,
betegségek (pl. só-vízháztartás zavara, keringési betegségek, kiterjedt bőrbetegség),
– a szervezet hőegyensúlyát befolyásoló gyógyszerek (pl. egyes vérnyomáscsökkentők,
„vízhajtók”, antihisztaminok, antidepresszánsok).
Általános munkavédelmi előírások és egészségvédelmi tanácsok a meleg kedvezőtlenhatásainak kivédésére és csökkentésére, a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya felhívást adott ki: